A Műcsarnok és az Aviva Életbiztosító együttműködésében
a magyar piacon
egyedülálló kortárs képzőművészeti díj született, ami a kortárs képzőművészet
rangját és elismertségét hivatott emelni.
A képzőművészeti díjak jelentős értékvesztését
tapasztalja az utóbbi néhány évben Petrányi Zsolt, a Műcsarnok igazgatója. Mint
mondja, a céges felajánlásokból alapított néhány százezer forintos díjak értéke
nem üti meg az egyes műtárgyak eladási szintjét, ez pedig devalválja a kortárs
képzőművészek értékét. Amióta Magyarországon is kialakult egy profitorientált
galériahálózat, jellemző, hogy a piacon csak az idősebb kortársművészeti
korosztály tud érvényesülni az alkotásaival, miközben a fiatal művészek számára
szinte egyáltalán nincs kitörési lehetőség.
Kifejezetten
a fiatal – 40 év alatti művészek elismerésére – kiemelkedően magas értékű, 5
millió forintos díjat alapított az Aviva Életbiztosító, amit azok a művészek
kaphatnak, akik legalább 3 éve vannak a pályán és volt már legalább egyszer
figyelemre méltó önálló kiállításuk.
„A
képzőművészeti díjak történetében több okból is egyedülálló az Aviva által
alapított díj, ami a kortárs képzőművészetet egy új dimenzióba helyezi.” –
hangsúlyozza Petrányi Zsolt
és hozzáteszi: „A díj túlmutat magán az elismerésen és a kortárs művészet általános
megítélését kívánja kedvezően megváltoztatni.”
Művészeti
ág nem köti meg a hat jelölő kurátor kezét, akik várhatóan heves szakmai vita
során fogják egymást meggyőzni és kiválasztani azt az egyet, aki a jelentős
összeggel járó elismerést elnyerheti. A jelölők olyan ismert
művészettörténészek, gyűjtők, akik közelről látják a fiatal generációs
alkotókat. „Arra kértem a zsűrit, hogy olyan művészeket javasoljon a díjra, akik
a legesélyesebbek annak elnyerésére.” – fejti ki Petrányi Zsolt. A zsűri tagjai
különböző generációkat és intézményeket képviselnek, összetételük évről évre
változik.
Az idei
első alkalommal felkérést kapott Mélyi József, akit a legjobb műkritikusok között
tartanak számon, Sasvári Edit, a Fővárosi Képtár/Kiscelli Múzeum munkatársa,
aki közelről figyelte a rendszerváltás körüli kultúrpolitika változásait és
közvetlen rálátása van a kortárs művészekre. A kurátorok közé választották
Somlói Zsolt műgyűjtőt, a MindShare médiavállalat igazgatóját, Készman József
művészettörténészt, a Műcsarnok munkatársát, aki többféle műfajjal, köztük
festészettel és szobrászattal is foglalkozott, és rendkívül érzékeny a
szubkultúrák iránt. Lázár Eszter neve szintén szerepel a jelölők között, ő a
Képzőművészeti Egyetem munkatársaként a legfiatalabb generáció munkáit követi
nyomon; Szoboszlai János művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem
Elméleti Tanszékének adjunktusa pedig remek művészeti szakíró és elkötelezettje
a kortárs művészetnek.
„A
kuratórium összeállításakor tudatosan nem az intézmények felső vezetőit
választottam, mert az volt a cél, hogy elsősorban az adott személy szakmai
tudása alapján válasszunk, és az általa képviselt intézmény most kisebb
hangsúlyt kapjon.” – számol be a díj alapításával kapcsolatos első lépésekről a
Műcsarnok igazgatója. Érdekes szakmai kihívást jelent önmagában a jelölés is,
hiszen a zsűri tagjainak egymást kell meggyőzniük, mert a jelölő nem szavazhat
a saját jelöltjére. A kuratórium tagjait is motiválja ez a rendszer, hiszen az
mindenkinek büszkeség, ha az általa javasolt művészt találják szakértő kollégái
is a legjobbnak.
A zsűri
május második felében hozza nyilvánosságra annak a hat művésznek a nevét, akik
esélyessé válnak a képzőművészeti díj elnyerésére, és akiknek a műveiből
kéthetes tárlat nyílik szeptember első napjaiban, a Műcsarnokban. „A Műcsarnok
összes termét a kiállítás rendelkezésére bocsátjuk ezzel is jelezve, hogy
mennyire örülünk és támogatjuk ezt a kezdeményezést.” – hangsúlyozza Petrányi
Zsolt.
A képzőművészeti
díj nyertesét a kiállítás végén hozza nyilvánosságra a zsűri. Ezzel egy időben
kerül átadásra az 500 ezer forint értékű közönségdíj is, amelyet a látogatói
szavazatok alapján legjobbnak ítélt művész vihet majd haza.