A téli hazai árverési szezon legnagyobb sztárja jó eséllyel Csontváry Kosztka Tivadar lesz. Mint arról mi is beszámoltunk, a Keleti Gusztávval folytatott levelezésének egy tételben kínált, 36 millió forintról indított darabjai az autográf papírrégiségek kategóriájában állíthatnak fel új rekordot a BÁV december 8-i árverésén, 11 nappal később pedig a művész egy 1903-as festménye írhatja át a 240 millió forinttal általa tartott magyar aukciós árrekordot.
Ezt az összeget – és a 20%-os jutalékot – mint emlékezetes, 2012-ben fizették ki, ugyancsak a Virág Judit Galériában, a Traui tájkép naplemente idején című festményéért. Most a Titokzatos sziget kerül tőle kalapács alá egy jelentős hazai magángyűjteményből. Csontváry képei rendkívül ritkán bukkannak fel árveréseken; mennyiségét tekintve szerény, alig száz darabos életművének többsége közgyűjtemények tulajdonában van, a képek alig egyötöde gazdagít magángyűjteményt, s az elmúlt 30 évben mindössze hét került közülük kalapács alá.
A most eladásra kínált festmény előélete jól ismert: 1977. májusában szerepelt a BÁV árverésén és csaknem megduplázta kikiáltási árát: 50 ezer forintról indulva 85 ezerért kelt el, ami a maga idejében abszolút rekordot ugyan nem, de életműrekordot jelentett. Megfordult többek között Kovács Gábor gyűjteményében, az elmúlt évtizedekben többször is kiállították és reprodukálták. Most, a becsérték alsó határával számolva, a 44 évvel ezelőtti összeg több mint 3.500-szorosát (!) várják érte. A Titokzatos sziget sok tekintetben jellegzetes Csontváry-munka – felvonultatja például alkotójának teljes színskáláját, kompozíciós, térszerkezeti jellemzőit – ugyanakkor a legrejtélyesebb is; jelentését a mai napig nem sikerült megfejteniük a művészettörténészeknek. A képen álomfigurák idézik fel a múltat és a jövőt egy képzeletbeli szigeten. A csöppnyi földdarab és a külvilág közti átjárás lehetőségére csupán egy apró vitorlás motívuma utal. Annyi valószínűsíthető, hogy a háborgó vízben a Csontváry által közvetlenül megélt szegedi árvíz és egy viharos tengeri utazás traumája idéződik fel.
A tételek között ezúttal is szerepelnek olyan alkotások, amelyeket vagy születésük óta, vagy legalábbis az utóbbi évtizedekben külföldi gyűjteményekben őriztek, s a galéria értékmentő tevékenységének köszönhetően most tértek haza Magyarországra. Rippl-Rónai József Elegáns úriasszony kertben (1909) című, kukoricás korszakának kezdetén született olajképe utoljára a negyvenes években volt itthon kiállítva, majd eltűnt, mígnem a kilencvenes években egy külföldi árverésen bukkant fel, ahol egy, a 70-es években Magyarországon is külszolgálatot teljesítő angol diplomata vásárolta meg. A tüzes színekkel megfestett merész kompozíció egészen mostanáig az ő gyűjteményében volt. A festmény közeli barátja és pályatársa, Kunffy Lajos feleségét, Tiller Ellát ábrázolja, a Kunffy-család somogytúri birtokán.
Ugyancsak külföldről, egy szlovákiai magángyűjteményből kerül most kalapács alá Schönberger Armand magyarországi tárlatokon még sosem szerepelt, Aktok gyümölccsel című 1932-es munkája. Schönberger az 1920-as és 1930-as években többször állított ki Szlovákiában, ahol számos jelentős művét meg is vásárolták; ezek közé tartozik egyik legszebb, most kalapács alá kerülő aktos kompozíciója is.
A Virág Judit Galéria téli árverésének több mint 200 tételét, köztük a fenti három festményt a 19-i árverést megelőzően december 4-18. között lehet megtekinteni a galériában.
- Frissítés, december 19.
Csontváry Titokzatos szigete messzemenően beváltotta a hozzá fűzött reményeket és 460 millió forintos leütési árával csaknem megkétszerezte a kilenc éve fennálló magyar aukciós rekordot. Ez az összeg az 5400-szorosa (!) a műért 1977-ben kifizetett árnak és meghaladja a mű mostani becsértékét is. Új tulajdonosának a festmény az árverőház 23%-os jutalékával is számolva 565,8 millió forintba került. Az írásunkban említett két másik mű közül Rippl-Rónai József női portréja taksájának sávjában, 95 millió forintért kelt el, míg Schönberger aktjáért a vártnál kevesebbet, 40 millió forintot adtak. Az árverés második legjobb árát Kádár Béla érte el, akinek Zene című, 1926 körül készült festménye új életműrekordot jelentő összegért, 140 millió forintért cserélt gazdát.
A cikk lejjebb folytatódik.