Nem volt még nagyon régen az az idő, amikor egyik-másik kortárs galerista kétségbeesett, ha meglátta művészeinek munkáit egy árverés kínálatában, időközben azonban sok víz lefolyt a Dunán: jelentősen bővült a kortársakat gyűjtők köre, ennek következtében is komoly emelkedésnek indultak az árak és megerősödött a kortárs alkotások másodlagos piaca is. Az ebben rejlő lehetőségeket felismerték az aukciósházak is, de eltérő módon reagáltak: volt, amelyik a szokásos árverési kínálatában növelte lépésről lépésre a kortárs művek arányát; mások inkább private sale keretében kínáltak több kortársat – főleg klasszikus kortársat –; ismét mások szóló és csoportos kiállításokon mutatták be és értékesítették kortárs művészek alkotásait, köztük sokszor a fiatalabb korosztályokhoz tartozókét is és egyre többen rendeztek kortárs árveréseket is. Több ház esetben e megoldások valamilyen kombinációjával találkozhatunk. Az persze ma is előfordul, hogy egy-egy árverési eredmény nem igazolja vissza azt az árat, amit valamelyik galéria és művésze komoly munkával felépített, de ma már éppúgy vannak példák arra is, hogy aukciós eredmények srófolják feljebb egy-egy művész galériás árait. A kortárs térnyerés az aukciósházak kínálatában tehát már követi a nemzetközi trendeket, a más művészettörténeti korokhoz viszonyított árak azonban a hazai kortárs piacon továbbra is alacsonynak mondhatók.
A Nagyházi Galéria aukciós kínálatában korábban is szerepeltek kortárs munkák, de viszonylag kis számban. Jó eredmények azért így is születtek – emlékezetes volt például Maurer Dóra 1978-as hidegtű-munkájáért kialakult heves licitcsata egy 2020-as aukción, ami 80 ezer forintról 1,9 millióra tornázta fel a mű árát.
Az első nagy lépést a „kortárs fordulatban” a ház új kiállítótere, a kifejezetten a fiatal, pályakezdő művészekre fókuszáló Nagyházi Contemporary (NaCo) megnyitása jelentette 2020 őszén. A NaCo eddig már több mint tíz, zömmel szóló kiállítást rendezett, mielőtt az árverőház most meghirdette első kortárs aukcióját, amire március 8-án kerül sor. Tudatos építkezés fedezhető fel abban, hogy az árverésen is jelentős szerepet kapnak a fiatal, akár pályakezdő művészek – s ez egyben meg is különbözteti ezt az árverést más házak kortárs aukcióitól, ahol a súlypontot többnyire már befutott művészek jelentik. E fiatalok többsége először szerepel aukción, de egy részük már bemutatkozott a NaCo kiállításain, így onnan is ismerősek lehetnek a gyűjtők számára. Itthon ma még szokatlan, hogy egy árverőház „épít fel” művészeket és a vélemények is megoszlanak arról, mennyire könnyen járható ez az út, de tény, hogy ilyen példákat a globális színtéren is könnyen találunk, például a Phillips árverőháznál, melynek már több fiatal alkotót sikerült befuttatnia.
A március 8-i aukción összesen 114 tétel szerepel, egy részük bevétele jótékonysági célokat szolgál. A kalapács alá kerülő művek alkotóinak jelentős része 30 évnél fiatalabb, de lehet licitálni a középnemzedékhez tartozó alkotók – így Nagy Kriszta Tereskova, Györffy László – és olyan idősebb, aukciókon rendszerint igen keresett művészek munkáira is, mint – többek között – Váli Dezső, Fehér László, Jovián György vagy Kelemen Károly. A többségben lévő festmények mellett a kínálatban számos plasztika is szerepel. Az árverési katalógus a nemzetközi gyakorlatot követve a tételeknél nem a kikiáltási árat, hanem a becsértéket adja meg; limitára egyetlen tételnek sem lesz.
A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy a ház másnap, azaz március 9-én is tart egy teljes egészében jótékonysági célokat szolgáló aukciót, melynek négy évszázadot felölelő kínálatában ugyancsak szerepelnek kortárs munkák is.
