A művészet tökéletes zsákbamacska, abban az értelemben, hogy nem tudjuk, mire számíthatunk, ha belépünk egy kiállításra. Meglephet, meghökkenthet, kizökkenthet és felrázhat. De az is lehet, hogy mindez elmarad, és akkor csak retinális élmény, látnivaló. Ajánlataink következnek, nem a szokásos bontásban, tehát nem három kiállítás a hétvégére, hanem négy kiállítás a nyár végére. Merthogy most mi is szünetre megyünk, ha nem is túl hosszan, de pár napig takaréklángon működünk csak. A címben persze idézet található, ráadásul torzítatlan formában, talán nem is kell mondanunk, honnan származik. (A sör egyébként is adekvát ital a hőség és a propaganda ellen.) Nekünk ez a Hrabal-féle hirdetésszöveg jutott eszünkbe az utcákat járva, a kommunikáció erre a szintre egyszerűsödött, semmi sallang, éretlen napközis korunk mondókái is beugorhatnak („fáj a feje? lőjön bele! többet gondja nem lesz vele!”), miközben egy épületes ostobaságra természetesen a népi bölcsességnél, a honpolgári, civil iróniánál nincs és nem is igen lehet találóbb és arányosabb válasz: állítsuk elő a magunk konzultációját! De persze nem akarunk mindennek politikai felhangokat adni, mindent a NER kontextusába helyezni, még ha abban is van, vagyunk így mindannyian. Ezért inkább álljanak itt tippjeink a nyár hajrájára. Kiállítások, mindenkinek.
Factum
Mi mással is kezdhetnénk? Esterházy Marcell a valóság torzításával, finomabban mondva leképezésével és interpretálásával foglalkozik ezen a kiállításon. Olyanféle vizuális jelekkel, a jelekből összeálló nyelvezettel, amely alkalmas arra is, hogy gondolatokat híven tolmácsoljon, de arra is, hogy elferdítse, elfedje, elhazudja a valóságot. Mi van akkor, ha egy filmjelenetből kitakarjuk a főalakot, egy gyilkosság momentumából eltűntetjük a tettest? Ebben a pillanatban mindenki gyanússá válhat, mindenki cinkos lehet. Esterházytól megszokhattuk, töprengő, önreflektív munkák ezek, finom gondolati szálakon függő, érzékeny alkotások, és azt is megszokhattuk tőle, hogy csak akkor áll elő új anyaggal, ha tényleg van mit mondania. Most van.
Ki?
Esterházy Marcell
Hol?
acb Galéria, 1068 Budapest, Király utca 76.
Mikor?
szeptember 3-ig
Konkrét idő
A konkrét idő most, e sorok írásakor éppen 15:15, amúgy nem tudjuk, hogy önökkel ez hogy van, de egy ideje akárhányszor ránézünk az óránkra, azaz a mobilunk képernyőjére, valami jelentéssel bíró vagy legalábbis azt ígérő számot látunk, 21:21, 19:56, 13:13, satöbbi. Nem tudjuk, mit jelent mindez. Gróf Ferenc is érdekes együttállásokat vizsgál, a hetvenes évek egyik legizgalmasabb könyvsorozatán, a Gyorsuló idő sorozaton keresztül, illetve a sorozat borítóin keresztül. Fajó János tervezte ezt a sorozatot, azaz a sorozat egy részét 1975 és -80 között (utána Maurer Dóra vette át), és a maga idején a Fajó-design teljesen szokatlan volt, nagyvonalú, elvont, ugyanakkor tetszetős és az adott kötet témájával frappánsan szinkronban levő. Azóta is kevés ilyesmit láthatunk könyvek borítóin, de ez már más kérdés. Ráadásul Gróf Ferenc olyan helyre vitte projektjét, amely könyvekkel foglalkozik, az ISBN könyv+galéria nevű könyvesbolt (és galéria) tökéletes helyszín ehhez az anyaghoz (és nem mellesleg az egyik legjobb hely ma Budapesten). Borítók és szövegek, a korszak kontextusában, egy szó szerint feldarabolt nagyinterjú Aczél Györggyel – többet nem is árulnánk el ebből a kiállításból, maradjon valami mosómedve is, azaz maradjon titok. El kell menni a Blaha mögé, a nyolcker sűrűjébe.
Ki?
Gróf Ferenc
Hol?
ISBN könyv+galéria 1084 Budapest, Víg utca 2.
Mikor?
augusztus 27-ig
Elfelejtett tudások jegyzéke
Két tudás, vagy akár több tudás egy csárdában, vagyis egy kiállításon. A kiállítás természettudományos, vagy annak tűnő (vigyázat, zsákbamacska, azaz mosómedve!) kutatási anyagokból, illetve archívumokból indul ki, ráadásul olyanokból, amelyekhez művészeknek is közük volt (van), és azt kutatja, milyen tudások, elsüllyedt ismeret-kontinensek szunnyadnak ezek mélyén. Felszínre hozhatók-e, és ha igen, akkor mit mondanak itt és most nekünk, jók-e valamire? Ránk férne, hiszen a sok újkeletű tudásunkkal oda jutottunk, ahova. Tudáskonstrukciók, helyek és szellemek, mágikus valóságszemlélet, metafizikus szemszög. Nem mellesleg pedig felsejlik az a mögöttes gondolat is, hogy talán még megmenthető az emberiség. Ha pedig nem, akkor annyi azért elmondható, hogy a művészet legalább megpróbálta.
Kik?
Petra Feriancová, Camille Henrot, Kaszás Tamás, Joanna Rajkowska, Trapp Dominika, Ulbert Ádám
Hol?
Budapest Galéria, 1036 Budapest, Lajos utca 158.
Mikor?
október 3-ig
Kisiskolai mondókát idéztünk a bevezetőben, fejezzük is be ilyesmivel. Aktuálisabb, mint valaha. „Amerika, London, Párizs / kérem, maga nem normális.” Nem, ez a kiállítás nem az említett helyekre koncentrál. Budapest, Bombay, Isztambul, Velence, New York… de nem is a helyek itt a lényegesek, hanem (miként ez a címben is kiemelést kap) a konstrukciók. Társadalmaik és architekturálisak. A kettő egymásra hatása. Kik formálják az architektúrát körülöttünk, milyen szándékok és tervek alapján, és ennek miféle társadalmi változás lesz az eredménye. Hámos Gusztáv és Katja Pratschke most szerepelnek először együtt magyarországi kereskedelmi galériában, műfajuk a fotó és a fotófilm, azaz állóképek egymásutánjából álló mozgóképes munka. De hát a „klasszikus” film állóképek sokasága, nemde? Igen, de akkor is, ezek fotófilmek hangsúlyozottan és vállaltan. Egész különös ritmust kapnak, amit a narráció is erősít, egészen másfajta helyet hagynak a gondolkodásnak, mint más mozgóképes műfajok. Ne hagyjuk ki ezt a kiállítást, egy örökösen átalakuló, átmeneti városban. Neve is van.
Kik?
Hámos Gusztáv, Katja Pratschke
Hol?
Molnár Ani Galéria, 1088, Budapest, Bródy Sándor u. 36.
Mikor?
szeptember 10-ig
Nyitókép: Nemzeti konzultáció, 2021. Részlet egy plakátból, Budapest, Tétényi út-Fraknó utca. Fotó: artportal
