Utolsó pillanatban: pályázat nélkül a Velencei Biennáléra

A rendszerváltozás óta mindig pályázat útján dőlt el ki képviselheti Csehországot és Szlovákiát a képzőművészeti Velencei Biennálén. Csehszlovákia kettéválása óta, majd 2001-től e kérdés hatványozottabban is a figyelem középpontjában került, hiszen immár harmadszor közös cseh–szlovák kiállítás formájában oldják meg az egy pavilon két ország problémát. Ezért váltott ki nagy megdöbbenést és értetlenséget a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria azon javaslata, hogy a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma mellőzze a pályázati kiírást, és a legtöbb ország példáját követve a lebonyolító (SZNG) ajánlatát elfogadva nevezze meg a kiállító művészeket és a kurátor személyét. A minisztérium elfogadta ezt a megoldást és a brünni Morva Galéria igazgatójához Marek Pokornýhoz – a közös cseh-szlovák pavilon idei kurátorához – címzett megbízólevélből tudhatta meg mind a közvélemény, mind maga a kurátor is, hogy kik képviselik 2005-ben Szlovákiát és Csehországot a soron következő Biennálén. A galéria ajánlása alapján a neokonceptualizmus jut szóhoz a közös pavilonban, ahol szlovák részről az 1960-as 1970-es évek nagygenerációjához tartozó Stano Filko (1937), az 1990-es évek új képzőművészeti nemzedékéhez sorolható Boris Ondreička (1969) és a csehek képviseletében Ján Mančuška (1972), a Jindřich Chalupecký-díj idei győztese mutatkozhatnak be egy közös kiállításon. A vita nem a kiállító művészek személyéről szól, mind a hárman elfogadhatóak, hanem a módszerről, amely precedenst teremthet. A cseh–szlovák  váltógazdaság értelmében két év múlva a prágai Nemzeti Galéria lesz a Biennálé lebonyolítója, s ennek az intézménynek teljhatalmú főigazgatója, Milan Knížák újabb területen érvényesítheti már eddig is korlátlan hatalmát.