ArtPortal: Mit jelent a fenntartható divat? Tévedünk, ha elsőre a „second handre” vagy a ruhacsere programokra asszociálunk? Mennyiben több ez vagy más az említettekhez képest?
A fenntarthatóság fogalma 1987-re nyúlik vissza; a Brundtland-jelentésben a következőképpen szerepel: „a jelenlegi szükségletek kielégítése a jövő generáció szükségleteinek veszélyeztetése nélkül” (Berkeley, Keeble, Topiol, 2003).
Bár több, mint 30 éve létezik a fenntartható divat, még sincs rá egységes, mindenki által elfogadott definíció. Összességében a kevesebb termelés és fogyasztás, a munkavállalók számára tisztességes munkakörülmények, és munkabér biztosítása, a gyártás során természetes szálak használata, és a veszélyes vegyi anyagok alkalmazásának csökkentése jelentené a fenntartható divatot, de mindezen szempontok együttes betartása nehezére esik a kisebb designer márkáknak, a tömegmárkák működési elve pedig teljesen ellentétes a fenti szempontokkal. Röviden azt mondhatnánk, hogy a fenntartható divat az a divat, ami tisztességes. Igazságos minden egyes ember és környezete számára, aki részt vesz a folyamatban a kezdetektől a végső felhasználóig.
Ami a gyakorlatot illeti, a használt ruha vásárlás pozitív eredménye, hogy az adott ruhadarab életciklusát meghosszabbítja. Azonban az átlag divatfogyasztó könnyen beleesik abba a hibába, hogy a second hand termékek kedvezőbb ára miatt többet vásárol, mint amire szüksége van. Továbbá a használt ruha üzletek hazánkban elsősorban fast fashion márkák termékeit kínálják, így a divatipar azon szegmensét „támogatjuk” vásárlásunkkal, amit épp, hogy meg kellene változtatni. Az igazán tudatos vásárlónak az is probléma lehet, hogy a használt ruhák értékesítését szigorú higiéniai előírások szabályozzák, s a tisztítószerek nem éppen környezetbarátok.
A divat körforgásos megoldására nagyon jó példa a kölcsönzés, vagy a ruhacsere programok. Akár baráti, családi körben, egymás között is cserélgethetjük ruháinkat, így azoknak pozitív hozzáadott értéke lehet, hogy pl. édesanyánk, vagy barátnőnk ruháját viseljük.
AP: Hogyan látja, itthon mennyire szempont a szokások esetében a fenntarthatóság figyelembevétele? Milyen tendencia figyelhető meg és hol tart a nemzetközi trendekhez képest?
Ha Európát nézzük, a lakosság körében megfigyelhetőek egyszerű tudatos fogyasztói viselkedések (pl.: újrahasznosítás), azonban az emberek életét mélyebben érintő cselekedetek (mint például a környezetbarát termékekre való váltás vagy az autók ritkább használata) nincsenek széles körben elterjedve. E tekintetben a magyar vásárló is hasonlóan működik.
A tudatos fogyasztás útjába állhat a magasabb ár, a tudás, a tájékozottság hiánya, a limitált elérhetőség vagy a hozzáférhetőség. Az ár tekintetében – érthető módon – kevésbé rugalmasak a hazai fogyasztók a nyugat-európai társaikhoz képest. Ami a tájékozottságot illeti, nem érzékelhető jelentős különbség, hiszen online mindannyian elérjük ugyanazokat a forrásokat, maximum a nyelvtudás hiánya lehet akadály. A nagyvásárokban mindenhol tájékozottabbak az emberek e téren is itthon ugyanúgy, mint külföldön. Ami jelentős különbség, hogy Magyarországon egyelőre kevesebb etikus szemlélettel működő designer márka létezik. És bár webshopon keresztül szinte bárhonnan rendelhetünk magunkra ruhát, az ismertség és tájékozottság hiánya nem támogatja az online vásárlást.
Különbség adódhat abból is még, hogy a fogyasztó mennyire szeret önállóan dönteni, és a saját stílusa szerint öltözködni, vagy szívesebben követi a tömeget, és a fast fashion márkák által diktált divat irányadó számára. E tekintetben kulturális különbségek is megjelennek: míg például egy francia kisiskolás tanul a színek harmóniájáról, ami az öltözködésben alapvetés, addig egy magyar kisdiák e téren kevésbé képzett. Mindez pedig visszakanyarodik a tudatossághoz, vagy annak hiányához.
AP: Milyen nemzetközi analógiák említhetők, hol találunk követendő példákat hasonló képzésekre a világban?
Sajnos mostanra a divatipar hírneve kezd összekapcsolódni a környezetkárosítással és értékes erőforrások pazarlásával, valamint a gyáraikban uralkodó rossz munkakörülményekkel, így nemigen létezik olyan képzés, ahol ne lenne szó az iparág paradigmaváltásának szükségszerűségéről. Magyarországon a Budapesti Metropolitan Egyetemen a Fenntartható divatmárka menedzsment képzés az első, amely kifejezetten a fenntartható divatipar működését, szabályait és lehetőségeit tanítja.
New Yorkban több intézményben is magas színvonalon tanulhatnak az érdeklődők az etikus divatról: a Fashion Institute of Technology, az ország egyik első felsőoktatási intézménye, amely nyíltan együttműködött a kormánnyal a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, illetve a Parsons The New School for Design, ahol különleges projekteken dolgozhatnak a hallgatók: például a lehető legkevesebb hulladékot termelő, de mégis divatos farmerek létrehozásán. És persze a világ egyik legjobb divatiskolájának választott Central Saint Martins College of Art and Design (CSM) Londonban, amely nemcsak a divatszakmában szerzett szaktudásával, hanem a fenntartható divat terén elért innovációjával is büszkélkedhet. A CSM számára a fenntartható divat nagyon fontos, nemcsak etikus működése miatt, hanem mert szerintük ez a divat jövője. Az alma mater tagjai Stella McCartney és Alexander McQueen is, így a fenntartható divat iránt érdeklődő diákok az iparág vezetőihez juthatnak el.
AP: Hogyan épül fel a kurzus, mennyiben üzleti, illetve milyen mértékben közelít a divattervezés, textiltervezés, azaz az alkalmazott művészet felől?
A fenntartható divatmárka menedzsment másoddiplomás képzést úgy építettük fel, hogy 50%-ban menedzsment és gazdasági témájú tárgyakat, és 50%-ban divatipari tárgyakat oktassunk. Nem általános menedzser képzésről van szó, hanem olyan divatmenedzserek képzése a célunk, akik a gazdasági-művészeti alapfogalmak elsajátításán túl képesek menedzserként a divatszakmát képviselni, üzleti szempontból irányítani.
A leendő divatmenedzsereknek elméletben mindent olyan ismeretet megtanítunk az alkotási folyamatokról, amit egy divattervező tud, a különbség az, hogy a hallgatóink nem kollekciót készítenek a szemeszter végén, hanem üzleti tervet.
A képzés végére mind a tömegmárkák, mind pedig a prémium- és luxusmárkák számára olyan fenntarthatósági ismeretekkel rendelkező szakembereket képzünk, akik a tervezéstől az értékesítésig képesek a textil- és divatipar ellátási láncának megreformálására.
AP: Szükséges bármilyen előképzettség, alaptudás ahhoz, hogy valaki sikeresen elvégezze a képzést?
A képzésre bármilyen tudományterületen szerzett, legalább BA szintű, államilag elismert diplomával rendelkező érdeklődő jelentkezhet. A többféle ismerettel, tapasztalattal rendelkező hallgatók egymástól is rengeteget tanulnak, így a különféle végzettségű és gondolkodású leendő szakemberek tovább színesítik a kurzusokat. A záró szemeszterben minden hallgatót egy mentor segít saját útjának, céljainak kiteljesedésében. A Mentor Program célja, hogy az egyéni adottságokat, tehetséget még tovább fejlesszük.
