Védettség
Részletes tanulmányozásra ajánljuk ezt a szöveget, de néhány változást az artPortal is összefoglal! Az eddigiekhez képest (2001. évi LXIV. törvény) finomul a védett kulturális javak körének meghatározása. Az e körbe való tartozás feltétele immár nem a múzeumi, könyv- és levéltári, valamint kép- és hangarchívumokban való őrzés, hanem az említett intézményekben történő nyilvántartásba vétel. A védettség megszüntetésének lehetséges indokai között új elem a külföldi múzeumok állandó kiállításain történő bemutatás.
Március 15-től két új védettségi kategória jön létre. Ugyanis az elmúlt két évtizedben a közgyűjtemények mellett nagy számban jöttek létre és váltak a nyilvánosság számára hozzáférhetővé egyházi, magántulajdonú, alapítványi és egyéb formában működő jelentős gyűjtemények, melyek számára a két korábbi kategória (közgyűjtemények és magántulajdonban lévő, védetté nyilvánított kulturális javak) nem biztosított megfelelő kereteket.
A nemzeti érdekű nyilvános gyűjtemény kategóriája elsősorban a nem állami fenntartású, nyilvánosan megtekinthető (múzeumszerű) gyűjtemények számára kerül bevezetésre. A múzeumok, közgyűjtemények számára megállapított szigorú feltételeknél lényegesen kevesebb előírás mellett elismerve a – legalább az év 24 napján biztosított – nyilvános hozzáféréssel a kultúra és a közművelődés érdekében tett erőfeszítéseket.
A közérdekű kulturális érték fogalma tudatosan kerüli a kulturális javak kifejezést, mivel adott esetben e körbe kerülhet olyan tárgy vagy tárgyegyüttes is, amely vagy amelynek egyes darabjai egyenként nem minősülnek a kulturális javak körébe tartozó tárgyaknak. Ugyanakkor együttesként hordozhatnak olyan jellemzőket, melyek alapján indokolt már a kulturális érték megnevezéssel illetni őket. E tárgyak esetében a nyilvános hozzáférést a tulajdonos által meghatározott módon (pl. múzeumszerű bemutatással vagy akár interneten keresztül) évente legalább 12 napon kell biztosítani.
Mit lehet kivinni?
Sokakat érinthet, hogy szűkül a kiviteli engedélyköteles műtárgyak köre. A korábbi szabályozás szerint csak hatósági engedély birtokában voltak kivihetők az országból a legalább ötvenéves kulturális javak, melyeket a törvény összesen 15 kategóriába sorol. A kategóriák és a műtárgyak korára vonatkozó előírás megmaradnak, de bizonyos kategóriákban a feltételek köre kiegészül a forgalmi értékkel is.
A jövőben az 50 évesnél nem fiatalabb műtárgyakra is csak akkor kell kiviteli engedélyt kérni, ha forgalmi értékük a törvény mellékletében rögzített határértéket meghaladja. Ez a határérték számos kategóriában, így többek között a festményeknél, szobroknál, könyveknél, egyéb antik daraboknál 100 ezer forint, néhány más kategóriában, így például a rajzoknál, metszeteknél, fényképeknél és filmeknél 50 ezer forint, de megmaradnak olyan kategóriák is, pl. az ősnyomtatványok és kéziratok, kép- és hangarchívumi anyagok, ahol továbbra is értéktől függetlenül engedélyt kell kérni a kivitelhez. E módosításokkal a magyar szabályozás egyúttal a nemzetközi gyakorlathoz és az EU-szabályozáshoz is közelít. A védett műtárgyak ideiglenes kiviteli engedélyezésének szabályai nem változnak.
Védelem, restitúció
A mostani módosítást megelőzően a törvény a kulturális örökség elemei veszélyeztetésének, rongálásának, megsemmisítésének, meghamisításának és hamisításának tilalmát csupán a védett körbe tartozó tárgyakra mondta ki. A módosítás ezt a tilalmat kiterjeszti valamennyi, „a kulturális örökség elemeinek” körébe tartozó tárgyra, javítva ezzel például a műkincshamisítás elleni fellépés jogalapját.
A törvénymódosítás rögzíti, hogy a restitúciós ügyekkel kapcsolatos teendőket a Forster Központ Műtárgyfelügyeleti Irodája látja el – egyedüli szervezetként. Az Irodával kapcsolatos egy másik változás is, mely lehetőséget teremt a jogtalanul eltulajdonított vagy eltűnt, védetté nyilvánított kulturális javak köröztetésének a kulturális hatóság által történő elrendelésére.
A további, itt nem részletezett módosítások a külföldről behozott műtárgyak védési és kiviteli engedélyezési mentességével, továbbá a ’nemzeti kincsek’ körébe tartozó (és ilyenként visszakövetelhető) műtárgyak meghatározásával foglalkoznak.
Az összes változásról,
melyek közvetlenül is érintik a művészeti színtér egyes szereplőit, a köz- és a magángyűjteményeket, illetve a műkereskedelmet, részletes ismertető található a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ honlapján.
A cikk lejjebb folytatódik.