Tegnap délután kutatók, akadémiai dolgozók, diákok, tanárok élőlánccal vették körbe a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületét, míg odabent az elnökség eldöntötte: a kutatóintézetek csak akkor pályáznak a minisztériumi forrásokra, ha Lovász László elnök írásos garanciát kap arra, hogy minden intézet megkapja az alaptámogatást.
A 444.hu összefoglalójából megtudhatjuk az MTA nyár óta zajló leszalámizásának összesített történetét, a Magyar Narancs pedig megírta, “Az Akadémiai Dolgozók Fóruma azt javasolja, hogy az MTA intézetei bojkottálják a Palkovics-féle látszatpályázatokat.” Mint azóta tudjuk, a döntés nem a bojkott, de nem is teljes alkalmazkodás.
A délutáni megmozdulásra odasereglett tömegben csak a bizonytalanság volt biztos, sokféle híresztelést lehetett hallani, például, hogy a minisztérium az egyetemi vezetőségekkel már egyeztetett a szóban forgó pályázatokról, melyek összegét az MTA helyett kapják meg a felsőoktatási intézetek. Az MTA elnöksége fél 3-tól ülésezett, míg kint a tömeg a támogatásáról biztosította őket, “szabad ország, szabad tudomány” és “nem hagyjuk” skandálásokkal, élőlánccal.
A rendezvényen Pócs Dániel művészettörténésszel készítettünk villáminterjút, aki a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa, a közalkalmazotti tanács tagja, az ELTE BTK Művészettörténet Intézet adjunktusa.
ap: Mi a helyzet most nálatok az intézeten belül, milyen a hangulat?
Pócs Dániel (P.D.): Nálunk is az van, mint minden más akadémiai kutatóintézetben: nem tudunk semmit, azon túl, ami az újságokban megjelenik. Napról napra más a helyzet, fogalmunk nincs a jövőnkről. Igazából azt sem tudjuk, hogy áprilisban kapunk-e fizetést. Ehhez képest el lehet képzelni a hangulatot. Az Akadémia finanszírozására vonatkozóan ismertek az új szabályok, belső átcsoportosítással oldják meg, legalábbis a személyi kifizetésekben eddig nem volt fennakadás. A mostani egy ex-lex, átmeneti állapot, és nem tudjuk, hogy hová vezet majd. Erre életstratégiát építeni nem lehet, azt sem tudható, hogy néhány hónap múlva mi lesz velünk. Ez nem életpálya.
ap: Milyen lehetséges végkifejlete lehet a most beállt helyzetnek?
P.D.: Bármi lehet, van rossz, rosszabb és még rosszabb forgatókönyv. A miniszter úr a bölcsészettudományi kutatásokat egyértelműen be akarja szántani. Olyan hírek is keringenek, hogy az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontot az ELTÉ-hez telepítenék. De az egyetem nem képes egy ilyen hálózatot üzemeltetni és ez nem is feladata. Én személy szerint mindkét helyen dolgozom, mindkét intézményt ismerem belülről… az nem az egyetem dolga, hogy fenntartson ilyen intézményeket. Azon kívül, finanszírozni attól még ugyanúgy kell. Ha azért rakják oda, hogy majd az ELTE bocsássa el a kutatókat az MTA helyett, ennek sok értelme nincs.
ap: Ha jól tudom, az egyetemek is napi szinten szembesülnek dologi kiadások kifizetésének problémáival.
P.D.: Az egyetemen ugyanilyen súlyos a helyzet, éppen most bocsátottak el az ELTE állományából több mint 60 oktatót, ez két kart érint. Az Akadémián eddig a pillanatig semmit nem érintettek az átalakítások, de arra számítani lehet, hogy pár héten belül radikális változások lehetnek. Nem tudjuk, hogy az intézet létezik-e még pár hónap múlva, s ha igen, milyen létszámmal, ki lesz a munkáltató, azt sem tudjuk, fennmarad-e a határozatlan idejű közalkalmazotti munkaviszonyunk. Ha határozott idejű pályázatokat kell beadni, akkor ezzel összeegyeztethetetlen a határozatlan idejű munkaviszony. Egy dolog nem merült föl, hogy a meglévő rendszerben tovább üzemeljen a kutatóhálózat. A mindenkori magyar állam irtózatos pénzeket ölt a mi oktatásunkba, kutatásunkba. Ha minket az elvégzett munka ellenére szélnek eresztenek, az a hűtlen kezelés esetét súrolja. Sok-sok millió belénk fektetett forint válik értelmetlenné.
ap: Mi lesz a mai ülés következménye? Van értelme ellenállni, azaz akár bojkottálni is a Palkovics-féle pályázati rendszert, ami tulajdonképpen az MTA-tól megvont pénz szétosztása politikai alapon?
P.D.: Csak annak van értelme. Ha ebbe az MTA vezetése belemegy, azzal legitimizál egy törvénytelen eljárást. Palkovics igazából abszolút jogellenesen cselekszik ebben a pillanatban is. Nincs olyan, hogy egy meghatározott éves költségvetésű intézménynek nem adod oda a működéséhez szükséges finanszírozást.
Nyitókép: Élőlánc az MTA épülete körül, 2019. február 12-én. Fotó: Index / Ajpek Orsi
