Valószínűleg joggal gondolták úgy a 2016-17-es lengyelországi magyar kulturális évad szervezői, hogy a rendezvénysorozat „ütős” lezárásához a magyar képzőművészet egyik legfontosabb korszakát reprezentáló kiállítás kínálja a legjobb – egyszersmind a leglátványosabb – lehetőséget. Ehhez illően reprezentatív a 2018. január 7-ig látogatható kiállítás helyszíne, a Varsói Királyi Vár Múzeuma is.
Tihanyi Lajos: Cigányasszony gyermekével, 1908, olaj, vászon, 84 x 75 cm, a Janus Pannonius Múzeum jóvoltából
A számos intézmény együttműködésével megvalósult projektet a pécsi Janus Pannonius Múzeum fogta össze, ők adták Sárkány József, a múzeum művészettörténész főmuzeológusa személyében a kurátort – a társkurátorok a Magyar Nemzeti Galéria illetve a házigazda múzeum részéről Gergely Mariann és Marta Zdańkowska voltak – és a MNG-vel együtt a több mint száz kiállított műtárgy zömét is. A merítés azonban ennél szélesebb körből történt, fontos munkákat kölcsönzött a kaposvári Rippl-Rónai, a tatai Kuny Domonkos, a székesfehérvári Szent István Király és a szentendrei Ferenczy Múzeum is.
Rippl-Rónai József: PLACE DE L’OBSERVATOIRE, 1914, lemezpapír, olaj, 75 x 105 cm, a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából
A Modernizmus Magyarországon 1900–1930 című tárlat középpontjában a Nyolcak állnak – a csoport minden tagját főművek képviselik – de az anyag egésze túlmutat a Nyolcak munkásságán. A Párizsba még Munkácsytól tanulni érkezett, de ott a Nabis csoport elismert alkotójává vált Rippl-Rónai Józseffel indít, de felöleli az Aktivisták, és a Ma folyóirat körének művészeit is, akikhez a Nyolcak több alkotója ténylegesen is kapcsolódott.
Kernstok Károly: Czóbel Béla képmása, 1907, olaj, vászon, 101 x 70 cm, a Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából
Részei a tárlatnak mások mellett Uitz Béla, Kmetty János, Nemes Lampérth József, Bortnyik Sándor, Bernáth Aurél, Schadl János, Mattis Teutsch János, illetve a képein a kubista képalkotás különleges változatát létrehozó Dénes Valéria, Galimberti Sándor, Szobotka Imre munkái is. A varsói múzeumlátogatók nyomon kísérhetik azt is, milyen változatosan alakult a Nyolcak, illetve a Ma köre alkotóinak története az I. világháború után, hogyan élt tovább az avantgardizmus az emigrációban és milyen irányzatok erősödtek fel a húszas években hazatért művészek munkásságában. A gazdag festményanyagot többek között Vedres Márk, Ferenczy Béni és Fémes Beck Vilmos plasztikái egészítik ki.
Perlrott Csaba Vilmos: Fürdőző fiúk, 1910 körül, olaj, vászon, 77,5 x 91 cm, a Janus Pannonius Múzeum jóvoltából