2015. május 9-én nyílik az 56. Velencei Képzőművészeti Biennálé és egyre több országban kerül nyilvánosságra, ki vagy kik kapnak lehetőséget a nemzeti pavilonokban történő bemutatkozásra. Az életkori skála teljesen vegyes, a műfaj azonban csaknem egységes: szinte minden projekt installációkra épül.
Az USA-ban a State Department, azaz a külügyminisztérium oktatási és kulturális ügyek irodája már áprilisban nyilvánosságra hozta döntését: az amerikai pavilonban a 78 éves performer és videóművész, Joan Jonas mutathatja be helyspecifikus installációját. A világhírű Massachusetts Institute of Technology (MIT) nyugalmazott professzor asszonya Európában – többek között hat (!) dOCUMENTA- szereplésének köszönhetően – szinte ismertebb, mint hazájában. Velencében első ízben kap bemutatkozási lehetőséget és videók, rajzok, objektek és hangeffektusok segítségével az óceánt, mint az élet forrását, az univerzum kezdőpontját mutatja be. Tárlatának két kurátora lesz, mindketten Jonas kollégái voltak a cambridge-i egyetemen. Paul C. Ha ma is az egyetem Vizuális Művészeti Központjának igazgatója, Ute Meta Bauer pedig jelenleg egy szingapúri egyetem kortárs művészeti központját igazgatja.
Joan Jonas, forrás: Stephen Lovekin/Getty Images North America
Párizsban a külügy- és a kulturális miniszter együtt jelentették be az Institut Français döntését, ami némi meglepetést keltett, hiszen a leginkább favorizált pályázó, Tatiana Trouvé helyett a zsűri végül a poetikus hanginstallációiról ismert Céleste Boursier-Mougenot mellett tette le a voksát. Boursier-Mougenot zenészként kezdte pályafutását és főállásban hosszú ideig egy színház zenei vezetője volt. A zene és általában az akusztikai elemek ma is meghatározó szereppel bírnak installációiban, melyek a „jelenben élnek” és a befogadó környezet hatásait is ötvözve folyamatosan alakulnak, átmenetileg a szemlélőt, a befogadót is az installáció részévé téve. A francia pavilon kurátora a Pompidou Központban dolgozó Emma Lavigne lesz.
Céleste Boursier-Mougenot hangistallációja a londoni Barbican Galleryben, © Lyndon Douglas
A Japan Foundation a Japánban született, de hosszú ideje Berlinben élő egykori Abramovic-tanítványt, Chiharu Shiotát jelölte, aki rendszerint talált tárgyakból készíti szobrait és installációit. A művésznő győztes pályázata egy korábbi munkájának a velencei pavilonhoz igazított változata lesz és a Kulcs a kézben címet viseli. Az eredeti installáció 50 ezer kulcsból épült és az emlékezet kérdéseivel foglalkozik. A kurátor a Kanagawa Arts Foundation-nél működő Hitoshi Nakano.
Chiharu Shiota egy korábbi installációja, a Dialógusok. New Art Gallery Walsall, fotó Jonathan Shaw
Luxemburgban a kulturális miniszter júliusban jelentette be, hogy a 17 pályázó közül az öttagú szakmai zsűri a 34 éves, Luxembourgban és Berlinben élő multimédia-művész, Filip Markiewicz pályázatát találta a legjobbnak. A nagyhercegség kortárs művészeti múzeuma, a MUDAM kurátoraival közösen benyújtott projekt a Paradiso Lussemburgo címet viseli és a zsűri szerint „a kortárs realitások komplex analízisét nyújtja rajzokra, videókra, installációkra és performanszokra építve. A sokarcú munka arra készteti a szemlélőt, hogy a művet különböző perspektívákból vizsgálja meg”. Markiewicz néhány éve politikai állásfoglalásnak is beillő áttervezett bankjegyeivel vált ismertté.
Filip Markiewicz: A tolerancia bankja, forrás: Wikipédia
Törökország egyre nagyobb figyelmet von magára a kortárs színtéren, ezért is kísérte nagy érdeklődés, ki lesz az a művész, aki elsőként „lakhatja be” az ország új pavilonját az Arsenale-ban. Az Istanbul Foundation for Culture and Arts a Párizsban élő 76 éves Sarkis-t (Sarkis Zabunyan) jelölte, aki Defne Ayas kurátorral közösen pályázott. Ayas a rotterdami Witte de With Kortárs Művészeti Központ igazgató-kurátora. Sarkis konceptuális művész, aki már 1969-ben a nemzetközi érdeklődés homlokterébe került Harald Szeemann legendás berni When Attitudes Become Form című, tavaly Velencében, a Fondazione Prada-ban rekonstruált kiállításának szereplőjeként. Installációi rendszerint szobrokból, festményekből és fotókból épülnek, s nagy szerephez jutnak bennük a fényeffektusok.
Sarkis: Szivárvány, a művész és a Galeri Mana jóvoltából
Új-Zélandot is egy installációival és szobraival ismertté vált alkotó, Simon Denny képviseli majd Velencében. A mindössze 32 éves, Berlinben élő művész számára Velence már ismerős terep: a legutóbbi biennálé központi kiállítására egyedüli új-zélandiként kapott meghívást. 2012-ben díjat nyert az Art Baselen, idén már másodszor jelölték hazája legmagasabb művészeti díjára. Szobrokat, grafikákat és mozgóképeket kombináló installációi a technikai-technológiai fejlődésnek az információk terjedésére és ellenőrzésére gyakorolt hatását vizsgálják. Velencei projektjének kurátora a wellingtoni City Gallery vezető kurátora, Robert Leonard lesz.
Simon Denny: Deep Sea Vaudeo, 2009, © Simon Denny
Végezetül egy példa arra, hogy a biennálé-résztvevők kiválasztása sokszor nem zökkenőmentes: Belgiumban még áprilisban bejelentették, hogy a nemzeti pavilonban a Brüsszelben élő 43 éves multimédiaművész, Vincent Meessen állíthat ki, ami ellen azonban a döntést hozó Államtanácsnál fellebbezést nyújtott be Charles Szymkowicz, a 13 alulmaradt művész egyike. Szymkowicz a kiválasztási folyamat átláthatatlanságára hivatkozott, sikerrel: az Államtanács felfüggesztette a döntést, arra hivatkozva, hogy Meessen pályázata nem tartalmazta az összes szükséges dokumentumot és munkáját a héttagú zsűri részrehajlóan ítélte meg. (Szymkovicz, aki még sohasem állíthatott ki a Biennálén, már nem első alkalommal támadta meg a nemzeti zsűri döntését.) Több hónapig tartó, sokszor kicsinyes vita következett, amit megelégelve a művészeti élet számos vezető képviselője nyílt levélben követelte a kulturális minisztertől, hogy utasítsa el a szerintük elfogadhatatlan érveken alapuló fellebbezést és zárja le az ország tekintélyét is romboló vitát. Ez végül augusztus 13-án megtörtént, így Meessennek az ország gyarmattartó múltjára visszatekintő, az egykori gyarmatok művészeit is integráló projektje, melynek kurátora Katerina Gregos, zöld utat kapott.
Vincent Meessen, forrás: transmediale.de
A jövő évi velencei képzőművészeti biennálén szereplő művészek bemutatását hamarosan folytatjuk.
