2011 júliusában a norvég Anders Behring Breivik, az egész világ megdöbbenésére végrehajtotta a békés északi ország történetének legvéresebb terrorakció-sorozatát. Ebben a 77 halálos áldozaton és több száz sebesülten kívül súlyos károkat szenvedett néhány, Oslo belvárosában elhelyezkedő kormányzati épület is. A megsérült épületek közül kettőt, az úgynevezett ’H’ és ’Y’ tömböt öt, Picasso tervezte és a norvég Carl Nesjar által betonba öntött falfestmény díszíti. Az 1950-es évek végén és az 1960-as években készült öt falikép A strand, A sirály, a Szatír és a Faun, valamint A halászok két verziója szerencsésen túlélte a két évvel ezelőtti támadást, az azokat tartó épületek azonban súlyosan megsérültek.
Most komoly döntés elé néznek a norvég kormányzat képviselői, mivel gazdasági szempontból érdemesebbnek tartják a megsérült modernista épületeket lebontani, helyükre pedig egy felhúzni új kormányzati negyedet. Akkor azonban – aggódnak a Norvég Örökségvédelmi Hivatal munkatársai – eltűnhet az öt bel- és kültéri falikép is. A többméteres faliképeknek az is az érdekességük, hogy ezek az első, Picasso által kifejezetten épületek architektúrájába tervezett faliképek.
A 2011. július 22-i támadásban, a ’H’ tömb előtt parkoló, robbanószerrel megrakott furgon felrobbantásával 8 ember vesztette életét és több kormányzati épület sérült meg, így magának a 17 emeletes ’H’ tömbnek a statikai szerkezete is. Ebben az épületben székel a Norvég Örökségvédelmi Hivatal is, politikai, kulturális és építészeti szempontból is jelentős értéket képvisel – állítják a hivatal munkatársai. A döntéshozók egy része azonban szívesen megválna ettől az építészeti korszaktól. A bontás hívei igyekeznek biztosítani a közvéleményt arról, hogy a Picassóknak semmi bajuk nem esik, a képeket hordozó épületelemeket nagy műgonddal eltávolítják, és egy másik – meg nem nevezett – helyen ismét felállítják.
Picasso: A halászok az ’Y’ tömb falán
Fotó: AFP / Odd Andersen
Ezek a képek azonbanaz épületek szerves részei – érvelnek a művek védelmezői –, másutt kontextusukat vesztenék. Nem beszélve arról, hogy a művek szerzői jogai változatlanul a Picasso család tulajdonát képzik. „Kifejezetten ezekre az épületekre készültek, megkérdezésünk nélkül nem lehet csak úgy eltávolítani őket” – nyilatkozta Claudia Andrieu, a Picasso család jogi szakértője. „Mi készek vagyunk tárgyalni, de idáig semmilyen megkeresést nem kaptunk a norvég kormánytól.”
„Előállt egy lehetőség, hogy végre megszabaduljunk ezektől az ormótlan és ronda épületektől, amiket az elmúlt 80 évben emeltek Oslóban” – fogalmazta meg éles véleményét az Aftenposten című napilap hasábjain Dag Hol, kevésbé ismert helyi művész. Szerinte ezek az épületek leginkább a szovjet blokk országainak panelvilágára emlékeztetnek. „Nem rombolhatjuk le építészeti örökségünk egy fontos részét csak azért, mert egyesek rondának tartják” – reagált Joern Holme, az Örökségvédelmi Hivatal igazgatója. „Egy kultúrnemzet nem teheti meg, hogy eltakarítja építészeti örökségének egy – amúgy igen jelentős – darabját. Ha ezt tennénk, saját értékrendünket tagadnánk meg” – teszi még hozzá.
A közvélemény, ha nem is nagyon jelentős arányban, de egyetért Hol véleményével, és a bontás mellett áll. A New York-i ENSZ székház kicsinyített másának tartott ’H’ tömb sosem aratott osztatlan sikert a norvég közvéleményben. A kormány a jövő év elejére ígér döntést a bontásról vagy helyreállításról.
A cikk lejjebb folytatódik.