A múlt század képzőművészeti kincsei nehezen találnak maguknak bemutatóhelyet. A Svájcban élő László Károly hatalmas gyűjteményt halmozott fel belőlük, és harminc éve törekszik arra, hogy gyűjteményének Magyarországon állandó helyet találjon.
A több ezer alkotás egy részét Budapesten már bemutatták, de ez sem volt elég ahhoz, hogy képeinek tartós fővárosi otthona legyen. Sőt, hiába ajánlotta fel azokat Budapest vezetésének, így sem kellettek. Kénytelen volt visszaszállíttatni a műveket Svájcba. Most újra felcsillant a remény…
Most újra felcsillant a remény, hogy mégis magyarországi bemutatóhelyhez jut a szakértők szerint páratlan összeállítás. Veszprém városa ajánlotta fel, hogy a királyi várban helyet ad a gyűjteménynek, még akkor is, ha néhány festményről később akár bebizonyítják, hogy nem eredeti alkotás. A műgyűjtő örül, hogy egy múltjára büszke, egyetemi és érseki városba kerülhet élete munkájának eredménye.
Az új képtárnak a várban, egy több mint kétszáz éves házban akarnak megfelelő helyet adni a város vezetői. Az épület szomszédságában nyáron nyílt meg a Vass-gyűjtemény a nagyközönség előtt, így a két tárlat együtt igazi művészeti zarándokhelynek ígérkezik.
A patinás műemléképület felújítására és a régi utca rendbe hozására nincs elegendő pénze a városnak, de pályázatot nyújtottak be az Európai Unióhoz. Ha a gyűjteményen kívül pénzbeli támogatás is érkezik a nyugati kontinensfélről, akkor Veszprém művészetkedvelő városnak is alapos joggal nevezheti magát.
NSZ • 2003. november 28.)
