Wagner István: Egy amerikai hercegnő

A néhány éve nyílt bécsi Hofmobiliendepot (Andreasgasse 7.) a magyar túristák által is jól ismert Mariahilferstrasse egyik mellékutcájából érhető el. A Habsburg-uralkodóház több évszázados udvari bútorraktárának tematikus csoportokba válogatott, állandó gyűjteménye önmagában is megér egy látogatást. Emellett időszaki tárlatok is rendszeresen váltják egymást.Utóbbiakat – úgy tűnik – obligát módon belengi a családi sorstragédia jeges fuvallata. Korábban itt láthattam Erzsébet királyné gödöllői festett parasztszobáját is Zsolnay-fajansz uzsonnázó garnitúrájával megterítve. Aztán a róla sorozatban készült, népszerű Sisi-filmek körülrajongott sztárja, a szintén boldogtalan magánéletű Romy Schneider emlékkiállítása következett. Most Egy amerikai hercegnő címmel Grace Kelly életéről száztíz kép függ a falakon június végéig, halálos kimenetelű gépkocsibalesetének negyedszázados évfordulója alkalmából. A retrospektív tárlat kimondottan erre az alkalomra és erre a helyszínre készült. A fotók életének legfontosabb állomásait elevenítik fel a látogatók előtt, többek között olyan híres fotográfusok felvételei segítségével, mint például Milton Greene vagy Philippe Halsman. Akad itt „alig-öltözött” egzotikus napozójelenet sziklás tengerparton, pálmafák alatt, divatos bikiniben, piros-fehér csíkos pléden törökülésben pózolva, melynek erotikus kisugárzását kissé félreviszi (vagy épp tovább fokozza), hogy fejét mélabúsan elgondolkodva bal tenyerébe hajtja. Ennek ellentéteként megjelenik „teljes harci díszben” is, tetőtől-talpig exkluzív utcai viseletben, kocsikerék karimájú kalappal, magasnyakú és teljesen sima, testhez álló fekete ruhában, hozzá illő fekete tűsarkú cipőben, a hivatásos modellek divatbemutatók kifutójáról ismerős beállásában. Találhatunk teljesen mellszoborszerű felvételt meztelen vállal és símára fésült hajjal, csak természetes szépségében, minden ékszer nélkül. Van olyan, ahol menetközben fordul hátra egy futó pillanatra, és a pántos selyemruha egész hátát szabadon hagyja, máskor zárt fekete nagyestélyiben csak résnyire húzza el a világos drapériát és mögüle tekint ránk rejtőzködve, mintha legszívesebben azonnal távozna a nyilvánosság elől, a reflektorok és a villanófények kereszttüzéből. Ám az a legérdekesebb, hogy akár így, akár úgy kapták lencsevégre vagy állították be hosszasan, mesterséges műtermi környezetben, ő a szuggesztív egyéniségekhez méltóan, mindig és mindenütt hűvösen elegáns sajátmagát adta. Nemhiába kapta a sajtó képviselőitől a „jégtündér” vagy a „gleccser tekintetű vulkán”, illetve a „mélyhűtött sexappeal” állandó jelzőjét, ezzel valahogyan szavakba foglalva Grace Kelly ambivalens lényét… A statikus voltukban is elevennek tűnő művészfotók mellett természetesen nem hiányozhatnak filmjei sem. Mindössze négy év telt el 1952-es áttörésétől a High Noon westernnel 1956-os utolsó filméjig, a High Society társadalmi vígjátékáig, ezalatt kétszer jelölték Oscar-díjra, amelyet harmadik nekifutásra el is nyert a Country Girl címszerepében. A filmtörténet és az utókor azonban főként Alfred Hitchcock három rendezésében értékeli nagyra tehetségét. Csak huszonhat éves volt, amikor végleg búcsút mondott Hollywood álomgyárának, valamint meredeken ívelő filmsztár karrierjének, hogy a továbbiakban az élet által írott – és nem kevésbé fordulatosan drámai – forgatókönyvben lépjen fel korai, tragikus haláláig. A legendás filmszínésznő Rainier herceg feleségeként immár magát Monacót változtatta mítosszá, amint puszta jelenlétével ragyogást és vonzerőt kölcsönzött a parányi városállamnak, így az rövidesen a gazdagok és szépek kedvelt találkozóhelyévé, a multumilliomosok világszerte közkedvelt adóparadicsomává vált. Szeptemberben volt huszonöt éve annak, hogy az életében már legendává vált „amerikai hercegnő” tragikus hirtelenséggel autószerencsétlenség áldozata lett, és ezzel végleg beteljesítette a róla szövődött mondakört. Erre a szomorú jubileumra emlékeztet a mostani emlékkiállítás… Hasznos gyakorlati tanácsként álljon még itt végül, hogy a Grace Kelly fotótárlatra vásárolt belépőjegy – az úgynevezett Sisi-Ticket – érvényes nemcsak a Hofmobiliendepot egész területére, hanem a viszonylag közeli Hofburg Sisi-múzeumába, továbbá az ottani császári lakosztályok (Kaiserappartements), valamint az ezüstgyűjtemény (Silberkammer) megtekintésére és Schönbrunn kastélyának látogatására.