A fővárosban a kiegyezéstől egészen a második világháborúig állott a híres Pannónia Szálló a mai Kiskörút és Rákóczi út sarkán, amelynek tulajdonosa Glück Frigyes volt 1931-ben bekövetkezett haláláig. Kedvező fekvése miatt valóságos művelődési centrummá vált, mivel szomszédos volt a régi Nemzeti Színházzal és annak bérházával. Ez utóbbiban székelt az Írók és Művészek Társasága továbbá a színitanoda, azonkívül itt volt Lotz Károly műterme és több színész – például Jászai Mari – lakása. A bohémvilág legkedveltebb találkozóhelyévé vált akkoriban a Pannónia, sokan ide címeztették postájukat, itt volt a színészbörze, sőt, színházjegyeket is árultak, a báli szezonban pedig itt szállt meg a vidéki birtokosok színe-java. A mai Bródy Sándor utca elején ma is álló egykori képviselőház (most Olasz Kulturális Intézet) csak tovább fokozta a jónevű hotel és kávéház látogatottságát, a közeli Nemzeti Múzeumról már nem is szólva.
A rendkívül sokrétű Glück Frigyes (1858–1931) nemcsak a honi szállodások és vendéglősök egyik vezető egyénisége volt, hanem aktív városatya, tekintélyes műgyűjtő és áldozatkész mecénás, továbbá gyakorló turista is egyszemélyben. Az ő nevéhez fűződik a jánoshegyi panoráma-torony mellett a Látó-hegyi Árpád-kilátó létesítése éppúgy, mint Városligetben a Vajdahunyad-várához vezető oroszlános kőhíd megépítése a korábbi, fából készült palló helyén. Ő az egyetlen vendéglátó-iparos, akiről a hálás utókor utcát nevezett el, és ez máig így is maradt Budán, összekötve a festői II. és III. kerület erdős-mezős részeit a Hűvösvölgytől a Szépvölgyig. Mint a főváros közoktatásügyi és képzőművészeti bizottságainak tagja, számos ösztöndíjat alapított, külföldi tanulmányutakat tett lehetővé. Neves kollégájával és barátjával – Stadler Károllyal – együtt kiadta 1889-ben Az ínyesmesterség könyvét, amelyben az addig használatos német kifejezések tömkelegét magyarította. Többéves ifjúkori, határokon túli tapasztalatszerző tartózkodásai nyomán pályakezdő pincérek részére négyféle (magyar-francia, magyar-német, magyar-olasz és magyar-angol) szakszótárt, valamint nyelvtant szerkesztett és publikált. Kedvelte a költészetet, 1913-tól ő szorgalmazta azt, hogy a vendéglősök lerójják utólag kegyeletüket néhai „kollégájuk”, Petőfi édesapja, a költő által is megénekelt „jó öreg korcsmáros” emléke előtt. Így került a Kerepesi úti temetőben található sírjára a jelképes, fémből készült „hervadhatatlan koszorú”, amely manapság is ott látható. A Krúdy által is megörökített Üllői úti Arabs szürke vendéglőben alapították 1900-ban a Titánok asztaltársaságát, amelynek tagja volt Glück Frigyes is, Kiss Józseffel együtt. Utóbbi így méltatta az irodalombarát vendéglős és szállodás érdemeit alkalmi versikéjében: „Jó a pezsgőd, jók a havannáid, / Amihez nyúlsz, mind arannyá válik, / S irigyed nics – de barátod tenger, / Oh, Te aranyember !” Több, mint négy évtizeden át gyűjtött régiségeket kiváló ízléssel, képeiről tekintélyes műbírálók írtak komoly tanulmányokat, privát kollekciójában 12. századi arany evőeszközöktől 13–17. századi serlegekig és billikomokig sorjáztak a patinás ötvösművek, szakkönyvekből álló nagy könyvtára mellett bibliofil ritkaságokat is rendszeresen vásárolt. Egy életen át szorgos munkával szerzett kincseinek javarészét nagylelkűen tovább adta közgyűjteményeknek, így például értékes régi zár- és kulcsállományát, illetve nemesfémből készült ódon étkészleteit az Iparművészeti Múzeum örökölte tőle, amelyekből most is látható jónéhány példány az intézmény Értékmentő szenvedély – Műtárgyak magyar magángyűjteményekből elnevezésű időszaki kiállításán. Temetésén az Országos Képzőművészeti Társulat – különös elismerése és hálája jeléül – a festőfejedelem Munkácsy Mihály leplével borította le Glück Frigyes koporsóját. Születésének másfél évszázados jubileumán most a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum tiszteleg emléke előtt A Mecénás című, május 15-éig látogatható tárlatán.
Wagner István: Glück Frigyes – a mecénás
A fővárosban a kiegyezéstől egészen a második világháborúig állott a híres Pannónia Szálló a mai Kiskörút és Rákóczi út sarkán, amelynek tulajdonosa Glück Frigyes volt...