Wagner István: Mi újság Guggingban?

Miközben Budapesten több tucatnyi mű vendégeskedik a Magyar Nemzeti Galériában a Belső utak képei közös osztrák-magyar vándortárlatán, Bécstől húsz kilométerre egész évben ingyen lehet látogatni keddtől szombatig Európa egyik legjelentősebb art-brut centrumát. Gugging manapság nemcsak múzeummal, hanem galériával, bolttal és nyitott műhellyel, továbbá alkalmi rendezvények sorozatával várja vendégeit.
A múzeum jelenlegi állandó részlege 2006-ban nyílt meg 1300 négyzetméteren és a helybéli alkotók törzsanyaga mellett – folyamatosan váltakozó időszaki tárlatokon – más külföldi, nemzetközi hírt elért art brut mestereket is sorra bemutat. Az úgynevezett „Gugging classics” az itteni privát alapítvány tulajdonából és más hasonló gyűjtemények kölcsönzéseiből tár elénk rajzokat az 1960-as évektől napjainkig. Az időközben méltatlanul elfeledett Johann Scheiböck vagy a Max művésznevet választott Rudolf Limberger mellett olyan közismert alkotók munkái szerepelnek, mint például August Walla, Oswald Tschirtner, illetve Johann Hauser. Az állandó kiállítás frissen tartása érdekében rendszeresen cserélik a bemutatott műveket, így annak is érdemes ide látogatni, aki már járt itt korábban. Az időszaki kiállítások sorában jelenleg – június elejétől február végéig – a legnagyobb élő francia art brut művész – Michel Nedjar – eddigi legteljesebb retrospektív tárlata látható „Animo!” címmel. Ő mexikói és guatemalai útjain találkozott először mágikus rítusokkal, majd hazatérve 1976-tól készít különféle fétis-figurákat a lehető legváltozatosabb hulladék anyagokból. Amilyen sokfélék „rongybabái”, olyan konstansak képi ikonjai, amelyeken emberi arcok és állati maszkok mellett teljes emberi figurák és állatalakok ismétlődnek ritmikus sorozatokban. Itt most közel másfélszáz festmény és grafika, valamint nyolcvan bábu látható tőle, gazdagon illusztrált katalógus kíséretében. A múzeum egyik célja a hídépítés és állandó kapcsolattartás azokkal a profi mesterekkel, akiknek életművét az art brut befolyásolta. Ezért szervez például a három évszázados bécsi aukciósház – a Dorotheum – szeptember 25-i modern és kortárs árverése kapcsán szeptember 28-án Guggingban nyílt napot, amelyen 11 és 17 órától díjmentesen csoportos tárlatvezetésen vehetnek részt az érdeklődők, és amíg a felnőttek a tipikus kiskocsma – a „heuriger” – újborát élvezik helyi ételspecialitások kíséretében, a kicsiknek gyerekprogramokat szerveznek. Már egy héttel előtte, szeptember 20-án megelőzi ezt a hagyományos guggingi búcsú, amelyet délelőtt a „művelődési dombon” ( Kulturhügel ) – bevett szokás szerint – szabadtéri mise nyit meg, utána vásári forgatag, kora délután mezei futóverseny, majd önkéntes favágó-vetélkedés követ, este pedig „zajtestvérek” (Lärmbrüder) elnevezéssel élő lemezlovas-hangverseny zár.
A múzeumépület földszintjén az ismert mesterek műveit árusító galéria tárlata mellett olyan új felfedezéseket is népszerűsítenek, mint Leonard Fink munkái. A galéria emeletén a művészek műtermeibe és a központ alkalmazottainak munkaszobáiba is bekukkanthatunk, sőt, az ezredfordulótól úgynevezett „nyitott műhely” is működik, ahová minden előfeltétel vagy előzetes jelentkezés nélkül bárki bármikor betérhet, saját fantáziájának és gyakorlati érzékének kipróbálására. A centrum egyik célja ugyanis az újabb tehetségek felkutatása, akár a festés és rajzolás vagy szobrászkodás, akár az írás vagy a barkácsolás terén. A központ munkatársai nemcsak helyet vagy alapanyagot biztosítanak, hanem tanácsadással és további kapcsolattartással is az érdeklődők rendelkezésére állnak, hogy sok esztendős tapasztalatukkal támogathassák különleges képességű és ritka tehetségű emberek fejlődését, professzionális művésszé válását. Végül a legújabb az üvegfalú múzeumi bolt a bejáratnál, ahol az art brut szakirodalomtól a postai képelapokig és plakátokig lehet reprókat vásárolni a centrum műtárgyairól, a dizájnos öltezékkiegészítők mellett pedig saját készítésű nyalánkságok csábítják az ínyenceket, hogy a szellemi táplálék mellett a testi örömöknek is hódolhassanak.