Wagner István: Miki egér nyolcvan éves

Korábban a párizsi Grand Palais, majd a montreali szépművészeti múzeum volt a színhelye annak a nagy közönségsikert aratott vándortárlatnak, amelyet Il était une fois Walt Disney… (Volt egyszer egy Walt Disney…) címmel rendeztek.
A francia Réunion des Musées Nationaux és a kanadai Museum of Fine Arts a világjáró projektet „testre szabva” vitte tovább a bajor fővárosba. Bruno Girveau, a Pariser École Nationale Supérieure des Beaux Arts főkutárora  és Roger Diederen társrendező a vendéglátó Kunsthalle Der Hypo-Kulturstiftung München részéről most magán- valamint közgyűjteményekből újabb kölcsönzésekkel egészítette ki a nemzetközi mustrát, amely január 25-i zárása után finn földre, a Helsinki City Art Museumba megy tovább.
A kiállítás aktualitását az adja, hogy nyolcvan évvel ezelőtt – 1928. november 18-án – született Miki egér, azaz Mickey Mouse. Miközben szinte minden óvódás tudja, hogy „szülő-atyja” Walt Disney, azt még a művészettörténészek is alig ismerik, hogy a világhírű rajzfilmfigura ötlete ugyan tőle származik, de kivitelezésében más is közreműködött. Miközben Walt Disney fő erőssége a forgatókönyv-írás és a gyártáshoz szükséges anyagi fedezet megszerzése volt, fiatalkori barátja és életre szóló alkotótársa – a méltatlanul elfeledett Ub Iwerks – a húszas-harmincas évek Hollywoodjában a legtehetségesebb és a leggyorsabb kezű rajzolónak számított. A zseniális alkotópáros első sikerét még az Universal szerződésében aratta az Oswald, The Lucky Rabbit című produkcióval, de tapasztalatlan pályakezdőként akkor még nem volt kizárólagos szerzői joguk a főszereplőre. Amikor önállósították magukat, ezért kellett új figurát kreálni, ami meg is történt mindössze két heti megfeszített munkával, igaz, hogy az éjjelt is nappallá téve…Az első Mickey Mouse film a Plane Crazy volt, amelyet Ub Iwerks szinte teljesen egyedül hozott létre. Mivel a hollywoodi némafilmek hőskorában az ideáljuk az egész estét betöltő színészi börleszk volt, Miki egér figuráját, mozgását –nyíltan és bevallottan – Charlie Chaplin alakja, játékmodora inspirálta. Ám a technika rohamosan fejlődött, így hamarosan bekövetkezett a hangosfilm korszaka. 1928. november 18.-án tartották a Steamboat Willie elnevezésű rajzfilm világpremierjét New York-ban, amelyet már zenével és emberi beszéddel kombináltak és ehhez maga Walt Disney kölcsönözte komikusan torzított fejhangját az egérnek. Ez az ősbemutató számít Mickey Mouse hivatalos születésnapjának, a továbbiakban pedig hathatós reklámot jelentett, hogy Walt Disney 1932-ben speciális Oscar-díjat kapott Mickey Mouse létrehozásáért.
Akárcsak a világsiker, a további műszaki-tudományos haladás is megállíthatatlan volt. 1935-től a „The Band Concert” rajzfilmjén már színesben láthatták viszont a rajongók az addig csak fekete-fehérben megismert egérkét, amelynek külső megjelenése is folyamatosan tovább alakult. Az „ős-patent” nyomán „klasszikus változata” Floyd Gottfredson nevéhez fűződik, ám a legnépszerűbb mind a mai napig Romano Scarpa olasz illusztrátor variációja. Walt Disney előbb a rajzolástól, aztán meg a hang-szinkronizálástól lépett vissza nagyon korán – hogy teljes kapacitását a sztoriszerzésre meg a financiális háttérre és a reklámhadjáratokra fordítsa -, így a továbbiakban Mickey Mouse hangját később Jim MacDonald illetve Wayne Allwine kölcsönözte. Bár Ub Iwerks átmenetileg sikertelen próbálkozást tett az önállósodásra, egyhamar be kellett látnia, hogy bármilyen tehetséges rajzoló is, ez még önmagában nem elég a sikerhez. Ők együtt kölcsönösen kiegészítették egymást, így végleg beletörődött a jól bevált „páros-felállásba”. Tette ezt még annak az árán is, hogy a kegyetlen iramú munkában szinte futószalagon kellett gyártani az egyre újabb és hosszabb rajzfilmeket, amelynek iramában fokozatosan elveszett alakjai mozgásfázisainak kezdeti, jellegzetes eleganciája és figurái gépiesen töredezett megjelenésű „robotokká” váltak. Az immár három generációs művész-dinasztiából most Ub Iwerks szintén filmes unokája – Leslie Iwerks – lebbentette el a feledés fátylát zseniális nagyapja életművéről, The Hand Behmd The Mouse – An Intimate Biography of Ub Iwerks című könyvével, amely a Disney Editions kiadásában jelent meg, késői igazságszolgáltatás és elégtétel gyanánt.