A kölni Kunsthaus Lempertz november 20-án árverésre bocsájt egy ismeretlen Széchenyi-festményt.
A képnek épp látható Pesten is egy „párdarabja”. A Magyar Nemzeti Múzeumban a hónap műtárgya Johann Nepomuk Ender, a neves 19. századi osztrák festőművész kevéssé ismert akvarellje, amelyet 1818-ban készített a fiatal Széchenyi István grófról, hetykén szemébe húzott cilindere alól kigöndörödő fürtökkel és nyalka bajuszkával, nyakán a legutolsó divat szerint körbetekert sállal, dúsan redőzött és mellén átvetett pelerinben, jobbjával vállán tartott vadászfegyverének csövét markolva, balját sportosan derekának támasztva.
Kortársa, Kecskeméthy Aurél feljegyzése szerint: „három nemzetet tartott okosnak, az angolt, törököt és magyart. Öltözete is e nézeten alapult, eklektikus vala…” A világutazó magyar arisztokrata abban az évben bejárta Itáliát, Göröghont és Törökországot. Kísérőjévé szegődött József nádor udvari piktora, Ender is, a történelmi vagy földrajzi látnivalók és dél-kelet-európai tájakon élő emberek életének megörökítése végett. Eközben született a félalakos, útiköpenyes arckép, amely az MTA Művészeti Gyűjteményéből kölcsönöztek a Nemzeti Múzeum Széchenyi világai című, március 6-áig látogatható tárlatára.
Az élet úgy hozta, hogy a kölni Kunsthaus Lempertz patinás árverezőházának november 20-ára kitűzött, „menetrendszerű” őszi aukciójára is épp most adtak be Endertől egy eddig ismeretlen, azonos témájú, nagyjából hasonló méretű (27×20 cm), de olajjal falapra pingált mellképet egy hamburgi magángyűjteményből. A cég szakértői a jobbra tekintő, magyaros öltözetű, fejfedő nélküli nemes félprofiljában a fiatal Széchenyit vélték felfedezni, a Friedrich von Amerling osztrák biedermeier mester által megörökített, valamivel későbbi, egész alakos ábrázolása nyomán. Ezért a kép jobb szélén olvasható, datálás nélküli „Joh. Ender” szignóhoz szintén az ominózus, 1818–1819-es mediterrán és keleti utazás évét társították.
A német szakértők – bizonyítékként – a jelenleg forgalomban lévő ötezer forintos magyar pénzjegy Széchenyi-ábrázolására is hivatkoznak, noha ez már érett korában, kopaszodó fővel és körszakállal ábrázolja a legnagyobb magyart. A cég becsüsei a szóban forgó tételt előzetesen 4000–6000 eurós értéksávba taksálták. Rendszerint ennek alsó határáról indul a kikiáltás, de a leütési összeget a licitálók elszántsága dönti el. A festmény a régi mesterek 15. és 19. század közötti mezőnyében látható a kölni Neumarkt 3. alatt, a Kunsthaus Lempertz aktuális árverési kínálatát – november 12. és 18. között – bemutató kiállításon, de az interneten is megtekinthető (1240. tétel).
