Wagner István: Zsolnay fajanszok milliókért

Virág Judit idén tíz esztendős galériája főként a két világháború közötti avantgárd mestereinkkel jutott az élvonalba, de tágabb értelemben 19. századi akadémikus festészetünktől a legfiatalabb kortársainkig terjed kínálata, árusításban és árverésen egyaránt. Üzlettársa, Törő István személyes érdeklődése révén az utóbbi években márkás Zsolnay-kerámiák is felzárkóztak a nívós kínálatba. December 19-ére tervezett téli aukciójuk előtt most 124 kép mellett nyolc exkluzív példányt mutatnak be előzetes kiállításukon.
Egyes fajanszok olykor több milliós becsértéke nem véletlen, hiszen például a katalógus hátsó borítóján is reprodukált, fél méteresnél is magasabb, monumentális vázából mindössze két darabot tart számon a szakirodalom. Mack Lajos terve szerint 1899–1900 között kivitelezték a pécsi manufaktúrában, oldalán körbefutó domború figurák hármas csoportjainak ismétlődő ritmusával. Az arany-zöldes árnyalatokban irizáló, drapériás alakok felett indigókék égbolt, plasztikus csillagokkal, kikiáltási ára pedig kereken három millió Ft. Negyed méteres kisebb társai közül 1900 körüli egy öblös változat, aranysárga mezőben indázó vörös orchideákkal és zöld levelekkel, fénylő kontúrozással, opak és transzparens eozin mázzal, egy milliós előzetesen becsült értéken. A korszak és a gyár másik rangos tervezője – Sikorszki Tádé – elképzelésének 1902–1903 közötti megvalósulása egy szögletes felsőtestű változat négy füllel, sötétkék alapon plasztikusan mintázott szárakból leágazó virágfürtökkel (850.000 forintért). Valamivel olcsóbb 1904 tájáról egy hasas kaspó, a szecesszió idején olyannyira kedvelt,  pipacsos dekorral, pettyegetett kékes-zöldes tónusokban tartott, trébelt mintás mázzal (750.000 Ft.). Stílusbeli hasonlósága miatt, feltehetőleg szintén Mack Lajos kezétől származik egy áttört díszítésű, duplafalú váza előzetes vázlatrajza, kékes-zöldben irizáló erdő fáinak és bokrainak előterében táncot lejtő, sárga köntösökbe öltözött, antikizáló mitológiai szereplőkkel (600.000 forintért). Fél milliótól meg lehet pályázni egy 1906 körüli, lapos gyümölcs-kínáló tálat, kobaltkék alapon kidomborodó, bordó bogyós növényi dekorációval, négy tőből elegánsan összefutó, ovális fogantyúval.
Az egyszerre praktikus és esztétikus díszedények árai és a méretei között nincsen feltétlenül egyenes összefüggés. Például 1893 tájáról egy 110 cm. magas, több részből összerakható virágtartó oszlop kagylószerűen felkunkorodó orrú, fodrozott peremű lábakon áll, krémsárga alapon tarkabarka dáliacsokrok formagazdag variációival dekorálva, de csak 400.000 forintot kóstál. Bár önálló tételként szerepel, mégis koloritban, formában és dekorációban egyaránt hasonlít hozzá, ezért akár garnitúrában is elképzelhető és használható egy áttört testű váza rátétes fülekkel és historizáló, florális mustrával (szintén sokszínű dáliabokrétákkal), alján rácsos betét-részletekkel, mindössze 280.000 forintos indítással. Végül az összképet teljesebbé teszi a népes gyáralapító dinasztiából Zsolnay Vilmos egyik leánya, a köztudottan jól és szívesen festegető Zsolnay Júlia fekvő formátumú, méteresnél is hosszabb, 1897-es datálású vászna, amelyre a szecesszió divatja szerint íriszeket pingált olajjal, lila és sárga valamint fehér és kék árnyalatokban. Noha teljesen természethű a részletek kidolgozása, mégis, akár florális kerámiamustrák előtanulmányának is tekinthetjük ezt a realisztikus „kertrészletet”, amelynek kikiáltási ára 420.000 Ft.