Az NKA kuratóriuma az elmúlt évtizedben nemcsak igényes művészeti albumok megjelentetésére, de kiállítások szervezésére, vidéki fotóklubok működtetésére és művészi alkotómunka támogatására is adott pénzt. A fotóművészek – az NKA szakkollégiumai közül elsőként – ezzel a tárlattal kívánnak tisztelegni a most tízéves szervezet előtt. A kiállítás ötlete a közismert fotóstól, Tóth “Füles” Józseftől származik. Mint elmondta, munkásságuk leglátványosabb és leginkább maradandó megnyilvánulásai a könyvek. Ezért az elmúlt évtizedben megjelent mintegy kétszáz támogatott kiadványukból kiválasztottak száz albumot, azokból pedig egy-egy képet, hogy ezzel egyfajta keresztmetszetet adjanak az elmúlt egy évszázad magyar fotóművészetéből, bemutatva a múlt és a jelen szinte valamenynyi stílusát, alkotói felfogását. Minthogy a nagyobb kiállítótermek évekre előre be vannak táblázva, maradt a rendhagyó helyszín, a Budapesti Műszaki Egyetem aulája.
Tóth József azt vallja, mivel a kiállítások látogatottsága általánosságban amúgy is csökkent, nem azon kell erőlködni, hogy az emberek bemenjenek a múzeumokba, hanem a fotográfiákat kell eljuttatni a közönséghez. A helyszínválasztással elsősorban a fiatalokat kívánják elérni. Sajnálatos, hogy a kiállítás – különlegessége ellenére is – csak igen rövid ideig, február 26-áig lesz látható.
A kiállításon látható képek egyharmadát annak idején a Magyar Fotográfiai Múzeum jelentette meg, így ezek az archív felvételek a XX. század első felét bemutató, érdekes kordokumentumok. A nagy elődök közül alkotásai által idézik meg többek között az első világháborút végigfényképező Balogh Rudolfot, Szathmári Pap Károlyt, korabeli uralkodók festőjét és fényképészét, vagy Angelót, a 30-as, 40-es évek sztárfotósát. Mellettük láthatjuk még Gink Károly, Hemző Károly, Korniss Péter, Rév Miklós, André Kertész, Moholy-Nagy László, a Kelet-kutató Hopp Ferenc képeit vagy éppen a későbbi nagyvállalkozó, Fenyő János fiatalkori alkotásait is.
A hazai és a nemzetközi fotóművészetre egészen a 60-as évekig a nagyon egységes gondolkodás- és látásmód volt jellemző – mondta az alkotások hátteréről Chochol Károly fotóművész, az NKA Fotóművészeti Szakkollégiumának vezetője. – Mára erősen polarizálódott a szakma: számos irányzat alakult ki. Ezzel párhuzamosan a profi fotózás egyfajta népmozgalommá is vált, a minőségi mellett a mennyiségi növekedés is jellemző. Éppen ezért vetődik fel újra és újra az igény egy, a többi művészeti ágban már létező vagy most formálódó kerekasztal létrehozására. Ha a széthúzás helyett az összefogás lenne jellemző, a szakma is nagyobb befolyással bírna az állam egyes döntéshozó szerveire – véli Chochol Károly. Emellett hiányzik egy, a jelenleg létező irányzatokat, tendenciákat felmérő és összegző kutatómunka, amelynek gyümölcse egy aktuális szakirodalom megszületése lenne.
(Magyar Hírlap)
