Ifj. Ficzek Ferenc munkái a természet igézetében jönnek létre. Festményei a természet lassan alakuló, apró formációkra bomló és újabb képletekké összeálló modelljét jelenítik meg. A művész nem „ábrázol”, hanem a szerves felszínnel látszólag egyenértékű felületet hoz létre. Újabb festményein valódi növények, fa és kéregdarabok, kövek, különböző szerves anyagokat örökíti meg. Korábbi pszeudó festményeinek alapjául szintén természetes, bár többnyire emberkéz által megmunkált anyagok szolgáltak. Hétköznapiságuk miatt a többség számára észrevehetetlen szépségű léceket, korhadt deszkákat vagy éppen különleges erezetű fadarabokat választott. Falra akasztott objektjeiről csak gondos szemlélés után derül ki, hogy azok valójában kétdimenziós vásznak, amelyeken az eredeti anyagokat megtévesztésig hűségesen ábrázolta. Minimális eszköztárat használó, tiszta rajzolatú, geometrikus szerkezetű vásznairól szintén bizonyos idő után tárják fel, hogy nem egyszerű festmények, hanem mesterien összeállított assemblage-ok. Ifj. Ficzek Ferenc munkáiban az eredeti és az imitált forma helyenként észrevétlenül egyesül, más esetben viszont jól láthatóan megkülönbözteti a különböző minőségeket, saját maga leleplezi a művészi átírás folyamatát. (Forrás: Retorta)