Európában a II. századtól a XV. századig a művészet első számú tematikája a Biblia volt. A XV. századtól az ember, az ember környezete, a táj, a csendélet stb. ábrázolása is előtérbe került, de a Biblia világa továbbra is foglalkoztatta a művészeket.
Ki gondolná, hogy a dadaizmus, szürrealizmus, konstruktivizmus, az avantgarde századában a XX. században a témát, az ószövetségi és újszövetségi jeleneteket nagyon sok művész ábrázolta szerte a világon. Így volt ez Magyarországon is.
Nagyon meglepő, hogy bizonyos kategóriákba besorolt – Római Iskolásnak, a Nyolcak tagjának, nagybányainak, fauve-nak stb. tartott festők közül nagyon sokan merítettek a Biblia tárgyköréből.
Ki gondolná, hogy a klasszikus avantgarde-nak tartott Bortnyik Sándort, a rokokós hangulatú képeket festő Gulácsy Lajost, az örök modern Vaszary Jánost, a Nyolcak alapítóját Kernstok Károlyt, a szép csendéleteket és enteriőröket festő Vörös Gézát,a nagybányai Ferenczy Károlyt és Iványi Grünwald Bélát is érdekelte e téma.
Pedig ezen a kiállításon a felsorolt művészektől is láthatóak képek.
A magyar kultúra ill. a magyar képzőművészet egyik legnagyobb sikere, hogy egy magyar művészt, a kiemelkedő tehetségű Bálint Endrét kérték fel 1957-ben Párizsban az először megjelenő ún. Jeruzsálemi Biblia illusztrálására.
A hatalmas méretű vállalkozást csodálatos szépséggel és hűséggel oldotta meg Bálint Endre. Több, mint 1600 fekete, arany, fehér képpel és 43 egészoldalas színes táblával illusztrálja a Bibliát. Bán Béla az Európai iskola tagja emigrációja idején a 60-as években megfestette az Ó-szövetség legfontosabb jeleneteit. A kiállításon 6 szép képet látunk a sorozatból.
A közelmúlt művészei közül láthatunk képeket Molnár C. Páltól, akinek az újszövetségi jelenetek kedvenc témái közé tartoztak ill. Fischer Ernőtől aki szinte kizárólag a keresztény hitvilágból táplálkozott és festette varázslatos, az ikonfestők precizitásával és sajátos invencióval csodálatos képeit. Tóth Menyhérttől is látható egy meseszép „Angyali üdvözlet” és néhány gyönyörű grafika. A szobrászokat is megihlette a téma, Bokros Birmann Dezsőtől, Vilt Tibortól, Schaár Erzsébettől, Jakovits Józseftől vagyis sajátos módon az Európai Iskola modernjeitől láthatók kisplasztikák.
A maiak közül Csernus Tibortól két caravaggio-s ó-szövetségi jelenet /Urias valamint Absolom töreténete/ látható. Wahorn Andrást Salome végzetes következményekkel járó tánca ihlette meg. Konkoly Gyulát miként Bernáth Aurélt is Judit hazaszeretete, mely Holofernes fejébe került. Balogh Lászlótól és Deim Páltól a Golgota sajátos feldolgozását láthatjuk, Kertész Zsuzsa az egyiptomi kivonulást valamint Ábrahám és Izsák történetét „meséli el”. A kiállítást a nagy tehetségű fiatalon elhunyt festőművész, Tácsik János emlékének ajánljuk, akinek szenvedő Krisztusa látható a tárlaton, más művészek kiváló alkotásai mellett.
A tárolókban a XVI., XVII. sz-i bibliaritkaságok láthatók. Igazi különlegesség Hermann János iparművész barackmagból faragott fantasztikus finomságú madonnái, piétái, corpusai.
(Kertész Csaba)
