A budo a 20. század során egyre
nagyobb népszerűségre tett szert a nyugati világban is, elsősorban szellemisége,
technikai tökéletessége, esztétikai hatása révén. Napjainkban több
reprezentatív formáját ismerjük a japán a harcművészetnek: a kyudót, a iaidót, a
kendót, az aikidót, a karatedót, a dzsudót, a kobudót, a dzsiudzsicut és a sumót.
Több közülük az olimpiai játékok közé tartozik.
Mai formái azonban hosszú múltra tekintenek vissza. A küzdelemben alkalmazott
fegyveres és szabadkezes technikák (bujutsu) fejlesztésétől több évszázados út
vezetett a modern korból ismert harcművészeti sportokig vagy test- és
lélekfejlesztő gyakorlatokig.
A kiállítás ennek az útnak a
jelentősebb állomásait mutatja be eredeti vagy reprodukált fegyverek és
kellékek segítségével. Az első részben a történeti fegyverek és változásaik
kapnak szerepet a 8. századtól a 19. századig, a második rész a modern kor hagyományos
japán harci technikáiból, azaz a bujutsuból harci művészetté (budo) alakuló
formákkal, iskolákkal foglalkozik, a felszerelések részletes bemutatásával. A
tárlat tárgyi anyagát régi és új szamurájkardok és -páncélok, íjak, dárdák,
botok, harci sarlók és harci legyezők képezik. A kiállítás nemcsak a
fegyverekre összpontosít, hanem a harcművészet alapját jelentő szellemiségre
is, mely jóval túlélte a fizikai küzdelem gyakorlati szerepét.
A Japán Alapítvány 1972-ben jött létre. Tevékenységének
fókuszában a kulturális és művészeti cserekapcsolatok, a japánnyelv-oktatás,
valamint a japanisztikai kutatások állnak. Számos múzeummal áll kapcsolatban,
és a kiállítások széles körét valósítja meg a hagyomány, a design, a
fotóművészet, a festészet és az építészet témaköreiben. Jelenleg több mint húsz
utazó kiállítást koordinál. Ezek közül az egyik legizgalmasabb, a tradicionális
japán kultúrát reprezentáló vándorkiállítása a Néprajzi Múzeumban megrendezésre
kerülő A budo szelleme – a szamurájok
öröksége című tárlat.
A budo szelleme – a szamurájok öröksége című vándorkiállítás augusztus
15-től mindössze három hétig, szeptember 6-ig lesz látható a Néprajzi
Múzeumban.