A csoportos kiállítás tere akár egy krimi helyszíne is lehetne. A galériát benépesítő testetlen kortárs művek pedig mind nyomok, lenyomatok, olyan ideiglenes konstellációk melyek rejtélyes játékra invitálják a nézőt.
A galéria a három dél-amerikai születésű fiatal művész konceptuális alapokból építkező installációi, performatív művei és videói bemutatásával a magyar közönség számára is szeretne elérhetővé tenni egy olyan kortárs képzőművészeti hullámot, amihez annak eddig kevésbé lehetett hozzáférése. A kevés infrastruktúrát igénylő művészeti produkciók ráadásul nagyon közel állnak a közép-kelet európai progresszív képzőművészeti tradícióhoz, hiszen rendkívül spontán, sokszor improvizatív konceptuális elemekre épülnek. A meghatározó történetmesélési kedv és az erős narratív intenció pedig olyan jegyek, amelyek további kapcsolatokat létesítenek a kiállítók munkái között.
A perui Daniel Jacoby és az argentín Tamara Kuselman barcelonai tanulóéveik okán is már komoly spanyol kiállítási karriert tudhatnak magukénak. Az utóbbi időben pedig egyre több fontos európai residency program résztvevői, jelenleg Hollandiában és Németországban dolgoznak. A Londonban élő Vass Miklós munkái nem lesznek teljesen ismeretlenek a magyar kiállítás-látogatók számára, mivel számos kiállításon vett már részt idehaza is a Magyar Képzőművészeti Egyetemen töltött évei alatt és után is.