A Nemzeti Kulturális Alap 2010-ben kétéves átfogó programot indított „A Felemelő Század” címmel. A program a XIX. század művészeti, kulturális, művelődési, intézményi és társadalmi értékeit helyezi a középpontba. Olyan – ma is örök érvényű – értékekre mutat rá, mint a szabadság, nemzet és haza, polgárosodás, együttműködés. A program részeként 2010. június 19-én egy több mint egyéves vándorkiállítás indul útjára. „A lehetőségek országa – Polgárosodás a 19. századi Magyarországon” kiállítás-sorozat a polgári mintát helyezi a középpontba. A kiállítás nyitó rendezvénye a Magyar Nemzeti Múzeumhoz köthető, ahol a Múzeumok Éjszakája programjának részeként – 2010. június 19-én – a Díszteremben egynapos kamara kiállítás nyílik „A Felemelő Század” tiszteletére. A Díszteremben a vándorkiállítás anyagából tekinthetnek meg válogatást az érdeklődők a Soproni Múzeum különleges Széchenyi István relikviáiból, melyeket még sosem láthatott a budapesti közönség. A válogatásból az a történelmi folyamat bontakozik ki a látogatók előtt, amelynek során a XIX. század első felében Széchenyi közreműködésével a poros, jellegtelen Pest-Budából az ország fővárosa lett: Budapest, ahogy ő nevezte először „az ország szívét”. A Széchenyi kezdeményezésére létrejött, vagy támogatásával megvalósult számtalan építményében ma is gyönyörködünk, az általa alapított tudományos, gazdasági, kulturális intézmények hasznát most is élvezzük. Ezekhez kapcsolódóan a tárlaton olyan tárgyakat láthatunk, mint például Széchenyi István levele a nádorhoz a Hengermalom ügyében (Magyar nyelvű kézírás.1842. IV. 17.). Széchenyi kezdeményezésére 1838. december 26-án alakult meg a Pesti Hengermalom Társaság és ezzel megalapították hazánk első, akkor rendkívül korszerűnek számító, gyár jellegű gőzmalmát, a magyar ipar fejlődésének fontos állomásaként. A malom 1841-ben kezdte meg működését a mai Balassi Bálint – Stollár Béla – Falk Miksa és Balaton utca által határolt területen. Az épületet Hild József tervezte; a malmot József nádorról József Hengermalomnak nevezték el. 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen, Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét, 60 ezer forintot ajánlott fel a Magyar Tudós Társaság létrehozására. Kezdeményezését más főnemesek is jelentős összegekkel támogatták. A mai Magyar Tudományos Akadémia elődje első közgyűlését 1831. február 4-én tartotta. A társaság szervezeti szabályzatát „Az MTA terve és Rendszabásai” című dokumentumban rögzítette. A kiállításon ebből az iratból Széchenyi István 1833. évi saját példánya tekinthető meg.
„A lehetőségek országa – Polgárosodás a 19. századi Magyarországon” – Országos vándorkiállítás és programnyitó egynapos tárlat
„A lehetőségek országa – Polgárosodás a 19. századi Magyarországon” című kiállítás-sorozatot nyitó egynapos kamarakiállítás, mely a Múzeumok Éjszakáján nyílik.