„2006 augusztusában, szeptemberében, októberében a China Photographers Association és a The State Council Information Office meghívására Németországból, Portugáliából, Olaszországból, Ukrajnából, Indiából, USA-ból, Ausztráliából, Hollandiából, Fehéroroszországból, Törökországból, Svédországból, Brazíliából, Spanyolországból, Üzbegisztánból és Magyarországról érkeztek fotográfusok, hogy megörökítsék a mai Kínát, most éppen Xinjiangot, az 1,3 milliárdos ország legnagyobb tartományát.
A nemzetközileg jegyzett, kitűnő fotográfusokból álló csapat Marco Polo nyomdokain, az egykori Selyemút mentén haladva fényképezte a Tarim medencét, a Tienshan hegységet, a Taklamakan sivatagot, Kashgar, Urumqi, Quitai, Tumshuk, Kucha, Turpan, Miquan, Changji, Balikun, Hami és más oázisvárosokat, történelmi helyeket. Közben tízezer kilométert gépkocsival, tizenkétezret repülőn, és gyalogosan számolatlan távolságot gyűrtek le, olykor mélyföldeken, máskor 2-3000 méter magasságban. Velük tartottam, figyeltem, hogy ki mit vesz észre és mit örökít meg a látottakból. Az egyik oldalon kínálkoztak a földrajzi, idegenforgalmi, kulturális látványosságok. Erik Skjoldt észrevette, lefényképezte a másik oldalt is: az embereket, környezetüket, életük kisebb-nagyobb tárgyait, a kevésbé látványos, de az ott élő emberek számára mégis fontos apró mozzanatokat. Vizuális szempontból értékesek és fontosak ezek a megfogalmazások.” Eifert János
