Csütörtökön 10 órakor nyitja meg a kiállítást Aba-Horváth István, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat kisebbségi és etnikai tanácsnoka a Debreceni Egyetem Élettudományi Központjában. A megnyitó után beszélgetésre invitál minden érdeklődőt az Esélyek Háza.
Felvidítanak, örömmel, optimizmussal töltenek el élénk színvilágukkal, életigenlésükkel, s az erős komponáltsággal – így számolnak be azok, akik látták A mi meséink – alkotások a nyomor széléről című kiállítás 33 festményét. E műveket Komádi, Körösszakál, Mezősas és Told mélyszegénységben élő, élelmet, ruhát, alapvető életkörülményeket nélkülöző cigány gyermekei festették a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány 2010-es – a tárlatnak is címet adó – programjában.
Elfecsérelt értékek
A tárlat festményeit kiegészíti 8 tabló, amelyeken a fiatal alkotókat munka közben, ínséges körülményeik között örökítették meg: a belső lelki gazdagságot, vidámságot, a kép minden zugát megtöltő bőséget és termékenységet a műveken és alkotóikat a legnagyobb nincstelenségben. A két világ között feszülő ellentmondást azért mutatták meg a program vezetői, hogy felhívják a figyelmet tapasztalatukra; a mélyszegénységben élő gyermekek elfecsérelt tehetségek a társadalomban. Segítőerőre van szükségük, különben elsüllyednek. Céljuk volt az is, hogy szembeszálljanak az előítélettel, mely szerint a nyomorgó cigányság megváltoztathatatlan, gondot okozó réteg.
Mese-világ
A képek tartalmához vezetett a harmadik szándék: a gyermekekben erősíteni az identitást. A művek Erdős Lajos, tyukodi cigány mesemondó történeteiből elevenítenek meg egy-egy jelenetet – ennek tartalmát a gyerekek rövid összefoglalókban mellékelték a képeikhez.
Az alkotásnak ráadásul mindig van építő hatása és önbizalmat ad. Több, mint 500 díjat nyernek évente ’A mi meséink’ kis festői és a többi növendék a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. Életkörülményeiken bizonyára nagyon megdöbbennének azok az európai szakemberek, akik az elismeréseket odaítélték – ők ugyanis nem tudtak a művek hátteréről semmit. Bebizonyosodott, hogy a képek alkotói tehetségükkel, rajztudásukkal nyerték az elismeréseket.
A képek tartalmához vezetett a harmadik szándék: a gyermekekben erősíteni az identitást. A művek Erdős Lajos, tyukodi cigány mesemondó történeteiből elevenítenek meg egy-egy jelenetet – ennek tartalmát a gyerekek rövid összefoglalókban mellékelték a képeikhez.
Az alkotásnak ráadásul mindig van építő hatása és önbizalmat ad. Több, mint 500 díjat nyernek évente ’A mi meséink’ kis festői és a többi növendék a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapfokú Művészetoktatási Intézményben. Életkörülményeiken bizonyára nagyon megdöbbennének azok az európai szakemberek, akik az elismeréseket odaítélték – ők ugyanis nem tudtak a művek hátteréről semmit. Bebizonyosodott, hogy a képek alkotói tehetségükkel, rajztudásukkal nyerték az elismeréseket.
A 33 festményt bemutatták 2010. októberében a FUGA Budapesti Építészeti Központban, majd decemberben a Szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évének záró konferenciáján, a Néprajzi Múzeumban. Legközelebb Brüsszelbe visz az útjuk. „Az alkotók iskolások, akik annyi színt, fényt és örömöt, amennyi a festményekről sugárzik, legfeljebb a mesében láthattak” – jegyzi meg a budapesti tárlatról szóló cikkében Zöldi Anna.
