Az eddig együtt sosem látott, mintegy félezer darabból álló Bauhaus műtárgy-együttest tekinthet meg a nagyközönség 2010. augusztus 15. és október 24. között a Pécsi Janus Pannonius Múzeumban „A művészettől az életig – Magyarok a Bauhausban” címmel. A látványos képzőművészeti tárlat a Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa program kiemelt eseménye, mely a berlini Bauhaus Archívummal szoros együttműködésben valósul meg.
A kiállítás hosszantartó kutatások eredményeként 13 német köz- és magángyűjtemény, 3 amerikai és 1 zágrábi magángyűjtemény valamint 16 magyarországi köz- és magángyűjtemény agyagából áll össze és reprezentatív katalógus kíséretében kívánja felmutatni a magyarok eddig kevéssé hangsúlyozott hozzájárulását a modern művészet ezen alapvető, sokat vitatott tendenciájához.
Különleges kiállítás és összművészeti ízelítőt nyújtó kísérőprogramok
A Janus Pannonius Múzeum nem csak magyarországi, de európai viszonylatban is úttörő kiállítása a művészettörténeti jelentőségen túl Pécs, mint szellemi-kulturális központ szerepét is erősíteni kívánja a kiemelkedő kulturális esemény révén. A tárlat ideje alatt bemutatják a magyarok kapcsolatát az intézménnyel, a különböző korszakokat, a művészi tevékenységet, a műhelymunkát, és az ipari tervezés folyamatát. A szervezők a program kapcsán szeretnék ismét megkedveltetni, s népszerűvé tenni hazánkban is a külföldön széles körben a mai napig elismert stílusirányzatot, s annak műtárgyait.
Egyedülálló jelenség, hogy a modern formakultúrát meghatározó német főiskolában a magyarok jelentős szerepet játszottak. A tanárként híressé lett Moholy-Nagy Lászlón és Breuer Marcelen kívül ott indult Pap Gyula pályája a fémműhelyben, s tanított később Berger Otti a szövőműhelyben. Az is ritkaság, hogy Pécsről heten indultak el Weimarba: építészként szerzett később hírnevet az USA-ban Breuer Marcel, Svédországban Forbát Alfréd, Weininger Andor a festő-grafikus, tervező és színházi szakember New-Yorkban telepedett le, míg a hazatértek alig ismertek, mint Molnár Farkas budapesti villái, Stefán Henrik és Johan Hugó festményei és üvegablakai.
Felfedezésre vár Sebők István színháztervezői tevékenysége, Neugeboren Henrik képei és Bach emlékműve, Schwarz István és Téry Margit grafikái, valamint a kint tanult fotóművésznők: Fodor Etel, Blüh Irén, Kárász Judit kísérleti ill. szociografikus fényképei. Kállai Ernő a „bauhaus” folyóirat szerkesztője volt, a festő Bortnyik Sándor kívülállóként aktív résztvevője a főiskola rendezvényeinek. Bár nagy részük festőnek indult, a kezdeti, „romantikus” időszak után a magyarok nagyban hozzájárultak a főiskola szemléletében végbement konstruktivista fordulathoz, ami a művészet és a technika új egységének kereséséhez vezetett a Bauhausban. Az építészet, dizájn, bútorkészítés, tipográfia, reklám, színház, fotó, film, festészet, plasztika területén jelentkezett újítások mellett a Bauhaus transznacionális szemlélete is megelevenedik a kiállításon az ünnepek és hétköznapi élet bemutatásával. Ebben is kiemelkedő szerep jutott a magyaroknak.
A mesterek és tanítványok egymást inspiráló alkotói kollektívájának eredményeit láthatjuk, amikor a növendékek munkái együtt szerepelnek a világhírű mesterek: Gropius, Kandinszkij, Klee, Itten, Feininger, Schlemmer, Bayer, Joost Schmidt és mások alkotásaival.
A kiállítás kurátorai: Bajkay Éva, Annemarie Jaeggi, Várkonyi György.