A nemzetközi együttműködésben születő kutatási és kiállítási projekt az európai szövetkezetek működési modelljéből kiindulva a közösségi termelés lehetőségeit és buktatóit vizsgálja. A kiállítás címe egyfelől a rendszerváltozás éveinek egyik jelentős mozgatórugójára, a nagy üzlet ígéretére reflektál; másfelől a szövetkezetek eredeti küldetésére, amely az egyéni haszonszerzéssel szemben éppen a közösség és a fenntarthatóság eszméit állítja a középpontba.
A 19. századra visszavezethető szövetkezeti rendszernek világszerte különböző formái léteznek: vannak gazdasági, vallási, politikai és szociális indíttatású szövetkezetek. A tagok személyes és vagyoni közreműködésén alapuló, a tőkekoncentráció helyett a kölcsönösséget és a javak demokratikus elosztását megcélzó elképzelés kétségtelenül egy idealista modell. Mai szemmel ráadásul vitatható a legtöbb szövetkezet működéselve és termékkészlete is. De vajon megváltozik-e a lokális közösségi értékekre és az önállóságra épülő modell aktualitása a közelmúlt gazdasági fejleményeinek hatására?
Tekintve, hogy fogyasztás dominálta világunkban az „üzenet” egyre inkább áruként jelenik meg, a projekt egy olyan üzlet nyitásával és üzemeltetésével indult Berlin–Neukölln-ben, amely különböző szövetkezetek termékeit forgalmazta. Az üzlet a vásárlás mellett az információcsere helyszíne volt, és nyilvánossághoz juttatta a szövetkezetek hátterét képző alternatív gazdasági modelleket.
A berlini tapasztalatoktól eltérően – amelyek a szövetkezeti termékek eladásán keresztül a „nagy üzlet” lehetőségeit is igazolni látszottak – a projekt magyarországi folytatását a háború utáni államosítás máig ható emléke, és a kortárs globális kapitalizmus teremtette gazdasági nehézségek foglalják keretbe.
A két helyszínen: a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézetben és a budapesti Trafó Galériában látható kiállítások hazai kortárs művészek a témában végzett kutatásait, személyes reflexiót mutatják be.
A dunaújvárosi kiállítás egyben a hely történetére is reflektál, hiszen az 1963-ban épült kiállítótér kezdetben főként árubemutatóknak adott helyet. Andreas Wegner fotóin a szövetkezeti termelés kezdetei és mai helyszínei láthatók, szövetkezeti termékekből álló installációja pedig a bádogjátékok, háztartási eszközök és hangszerek különleges világába enged betekintést. Katarina Sevic képzőművész és Frazon Zsófia néprajzkutató projektje egy térbe rendezett multimediális elbeszélés, amely a hely, a termelés és a fogyasztás történetének dokumentumait ötvözi, bemutatva a szövetkezeti elképzelés és gyakorlat között feszülő – olykor – komikus ellentmondásokat.
A dunaújvárosi kiállításra ingyenes buszjárat indul 2010. március 5-én. 16.30-kor a Műszaki Egyetem „K“ épület elől. (1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3.)
Vissza: Dunaújvárosból Budapestre 19.30 órakor
