A pult mögött abból a sokunk által tapasztalt jelenségből
indul ki, hogy bár „nyugati” viszonyok közt élünk, a gazdasági változásokra
mégis igen jellegzetes, „kelet-európai” módon reagálunk. A kiállítás, mely a
kortárs művészet eszközeivel láttatja mindennapi életünk gazdasági aspektusait,
Csehországtól Örményországig, Észtországtól a volt Jugoszlávia területéig
vonultat fel kiemelkedő hírű kortárs művészeket. Ukrán falfestészet, orosz
fotó, magyar és német videoinstallációk, a rendszerváltás, mint a jövő ígérete,
vagy az azóta eltelt néhány évtized csalódása; homogén kontextus heterogén
technikával. A nagyszabású kiállításon több mint harminc művész próbálja
kielégíteni posztszocialista, poszttraumás kíváncsiságunkat, és segít rájönni,
manapság ki is áll a pult mögött.
MAGYAR ÉS NEMZETKÖZI KORTÁRS MŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS
„Tudjuk, a művészet nem a társadalom törvényein kívül álló
szépségideál, hanem a kor egyéb erőitől determináltan, mindennapi életünkből
eredő és arra visszaható életmegnyilvánulás. A társadalom gazdasági és
politikai krízisei éppen ezért sohasem voltak függetlenek a művészetben fellépő
krízisektől. Csak némi időrendi eltérés van a megjelenésük között.”
(KASSÁK LAJOS: A KORSZERŰ MŰVÉSZET ÉL, 1925)
A „Pult mögött (Over the Counter)” című kiállítás inspirálói
Közép-Európa közelmúltbeli gazdaságtörténetének illúziói, utópiái, kreativitása
és reményvesztettsége, aktualitását a 2008-ban kezdődő globális gazdasági
válság adja, amely a kapitalizálódás folyamatának negatív visszajelzéseként is
értelmezhető a régióban. A kiállítás címe nemcsak a különböző
(szolgáltatóiparban) végzett munkafolyamatokra, hanem a művészek un. termelési
pozíciójára is utal. Akár a szabályok „hatékony” megkerülésének, akár az
egymásra ható gazdasági folyamatok átláthatatlan struktúrájának következtében,
a pulton látható eredmény, a termék az, amihez a hétköznapi ember viszonyulni
tud. Az angol nyelvű cím „Over the Conter”, nem tükörfordítás. A kifejezés
infromális,másodlagos, tőzsdén kívüli piacot jelöl. Jelenthet azonban recept
nélkül kapható orvosságot is, ami a kiállításhoz kapcsolódva a gazdasági
folyamatok flexibilitására és a nem minden esetben kontrollált, de működőképes
mechanizmusaira is utalhat. A kiállítás alkalmat ad arra, hogy keressük azokat
a művészeti megnyilvánulásokat, amelyek az elmúlt évtizedek gazdasági
változásai által létrejövő társadalmi élethelyzetet tematizálják, illetve olyan
életfelfogásokról tanúskodnak, amelyek e változásokhoz való művészi
viszonyulásból erednek.
1989-tõl kezdődően a szocialista államok számára kezdetét
vette az úgynevezett átmeneti korszak. Átalakulás a szocializmusból a
piacgazdaságba, politikai téren a demokráciába,melyben a szocialista rendszer
intézményeit a neoliberális kapitalista rendszer intézményei váltották fel.
Jelenleg a poszt-szocialista országok kettős válságban
vannak: egyrészt csődöt mondani látszik a húsz évvel ezelőtt elképzelt átmeneti
modell, másrészt még mindig aktuálisak a nyugati modernizációhoz való
felzárkózásból adódó problémák. A kommunizmus eszméjét tekinthetjük a modernizmus
radikális változatának, mely ugyan csődöt mondott, de az általa felvetett
intézményi és magatartásbeli ideálok újraértelmezése, reformja vagy
helyettesítése továbbra is kulturális és társadalmi kihívást jelent. A
jelenlegi válság komoly feladat elé állítja a művészetet, mely a szórakoztató
ipar részágazataként a befektetési érdekek eltérő irányultságából kifolyólag
egyfajta luxuscikké vált.
A kiállítás Csehországtól Örményországig, Litvániától a volt
Jugoszlávia területéig vonultat fel alkotókat, jelenségeket, problémákat. A
tárlat meghívott művészei átrajzolják Kelet-Európa politikai térképét: nem a
jelenlegi Európai Unió keleti határait körvonalazzák, hanem egy olyan
területét, amelyen a túlélés és gazdagodás a nyugati modellekhez képest eltérő úton
halad,melyre a történelmi események predesztinálták.