SZABÓ Klára Petra: A rózsaszín ködön túl
„Amikor a rózsaszín köd felszáll a kiábrándító csupasz valóság marad csak.”
Megnyitó: 2014. január 29-én, szerdán, 19 órakor
Megnyitja: SZABÓ Noémi művészettörténész
Megtekinthető: 2014. március 1-ig,
keddtől péntekig 12-18-ig, szombaton 11-17 óráig,
valamint előzetes bejelentkezéssel (+36307548966 és +36307548955).
A fiatal festőgeneráció meghatározó tagja SZABÓ Klára Petra, munkáira jellemző a hagyományos festészeti tradíciók követése mellett a műfaji határokkal való kísérletezés. Akvarelljei, akvarellekre épülő videóistallációi és objekjei számos kiállításon szerepeltek az elmúlt években. A legújabb munkáiból válogató A rózsaszín ködön túl folytatja az alkotó jellegzetes formanyelvének és környezetének, empirikus élményeinek önreflexív vonal mentén kibontakozó képi megjelenítését. Kiindulópontjául az elmúlt két év során különböző országokba nyert rezidenciaprogramok és az ottani impressziók szolgáltak, melyek hangulata, karaktere az alkotásokon is nyomon követhető.
„Számomra a munkáim olyanok mint egy napló illusztrációi. A portréimmal a barátaimat szerettem volna megörökíteni, a japán utam óta pedig a szimbolika, illetve az álomszerűség kezdett el érdekelni. Már nem ragaszkodom a valóság ábrázolásához. Sokkal inkább a fejemben lévő belső képet, világot szeretném megmutatni.”
A négy különböző helyszín (Anglia, Észtország, Japán, Korea) eltérő kulturális adottsága ellenére a kiállított sorozatok közös nevezője a környezetből merített élmények és vizuális motívumok ornamentikába forduló, részletgazdag képi megjelenítése, valamint a két- és háromdimenzió határán egyensúlyozó formázott akvarell-installációk formai megoldásai. A tallinni Culture Factory Polymer rezidencia programján készült Hervadó Virágok a Vanitas-motívumok évszázados hagyományát folytatva reflektálnak a temporalitás fogalomkörére, míg a kontemplatívabb, Koreában készült Floral Abuandance a meditáció és a keleti filozófiák TAO (út) fogalomkörével köthető össze, miközben a természet uralta kompozíciók mindvégig a civilizációból való menekülés metaforájaként is értelmezhetőek. A motívumok, szimbólumok és narratíva keveredése mentén kirajzolódó képi világ ugyan formailag dekoratív elemekkel él, ugyanakkor ahogy az angliai Outpost rezidencián készült Fáj mert számít című paravánra festett munka is sugallja: a hordozó felület az elrejtés, elfedés helyett a láttatás eszközévé válik.