Wanted!!
Czóbel Béla Rózsaszín ruhás kislány című képét sokáig egy archív felvétel alapján kersték a művészettörténészek. A most előbukkanó remekmű a festő korai, brügge-i korszakában készült. Czóbel 1906 tavaszán több, Brüggében és Zeebrüggében festett képét vitte Párizsba, hogy a francia fővárosban alkotott műveivel együtt, a Függetlenek Szalonjában, azaz a Salon des Indépendants-on állítsa ki. A most árverésre kerülő kép egyike annak a nyolc festménynek, melyek megalapozták a magyar festő hírnevét. Ezen a kiállításon Czóbel modern hangvételű képei révén nem csupán a magyar, hanem a nemzetközi sajtó figyelmének is a középpontjába került. A korabeli híradások Czóbel nevét a legismertebb modern párizsi festőkkel, Picassoval, Derain-nel és Braque-kal együtt emlegették.
Nemes Lampérth József már az első magyar avantgárd csoport, a Nyolcak fellépésének idején olyan műveket festett, mintha ő maga is Párizsban tanulmányozta volna a modern irányzatokat, jóllehet akkoriban még csak a Képzőművészeti Főiskola padjait koptatta Zemplényi Tivadar és Bosznay István tanítványaként. A most aukcióra kerülő pasztellképe, a Trencsényi háztetők 1917 decemberében készült. Különleges alkotásról van szó, amely az elmúlt fél évszázad során többször is szerepelt tárlatokon. Megdöbbentő, hogy Nemes Lampért pasztellel mennyire hasonlóan bánt, mint tussal vagy olajfestékkel. A térstruktúrát érzékeltető vonalak ide-oda lendülő, jellegzetes, sráfozó mozgása, amely szinte Nemes Lampérth védjegyévé vált teljesen kitöltik a képmezőt.
Kassák és a MA szellemi légköre elemi erővel inspirálta a fiatal Bortnyik Sándor művészetének alakulást. Francia és magyar fauves festészet hatásáról árulkodó korai műveit a kubizmus, a futurizmus és az expresszionizmus irányába mutató alkotások váltják fel. Erre az időszakra keltezhető az1917-ben festett Tájrészlet úttal és kerítéssel című alkotása. A festmény színpadszerűen leszűkített tere és az erősen mértanias formák dominanciája egyértelmű párhuzamba állíthatók Georges Braque 1908-ban L’Estaque-ban, illetve Pablo Picasso 1909-ben készült hortai tájképeivel.
Uitz Béla, a „lánglelkű” fiatal festő tízes évek végén festett képeinek barokk lobogását, monumentalitását a progresszión túli művészet megteremtésének igénye hatja át. Az Olvasó nő Uitz korai főműve, melyet örökérvényű ideák a klasszikus értékek tisztelete, valamint a kristálytiszta, ellentmondást nem tűrő festői következetesség hívtak életre. Műveltség- és mesterségbeli igényesség tárul elénk a művész e képét látva, melynek felbukkanása ritka jelentős pillanata a magyar művészet történetének.
Expresszív naturalizmus, zseniális virtuozitás, játékos groteszkség és mesélőkedv jellemzi Aba-Novák Vilmos Nagy Vurstli című képét, mintha a festő inkább mesélne, semmint festené a cirkusz életének ezer történetét. Az először 1931-ben, az Ernst Múzeumban rendezett kiállításán bemutatott alkotás a tárlat legértékesebb darabja volt, mely mintegy 70 évig, felcsavarva – előbb a művész műtermében, majd örököseinek birtokában – várt a szebb időkre, hogy ma mint az újra felfedezett Aba-Novák talán legjelentősebb ciklusának, a cirkusz-képek csúcsdarabjaként hirdesse a kivételes tehetségű festő „barbár zsenialitását”-jét.
Az aukció anyagát megtekinthetik honlapunkon. (www.viragjuditgaleria.hu)
A Virág Judit Galéria 33. aukciója
A galéria szombaton 18 órakor rendezi meg téli aukcióját a Budapest Kongresszusi Központban. A kiállítás december 18-ig, minden nap 10 és 18 óra között tekinthető meg a Virág Judit Galériában. Az árverésen 160 tétel, többek között Czóbel Béla, Nemes Lampérth József, Bortnyik Sándor, Uitz Béla, Aba-Novák Vilmos festményei, valamint szecessziós Zsolnay kerámiák szerepelnek.