Egyidőben jártak a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának doktori képzésére, majd az országban az elsők között szerezték meg festő-hallgatóként a DLA (doktori) fokozatot.
Festészetükben meghatározó szerepet kap a gesztus, az ösztönös és tudatos alkotói módszerek társítása, ütköztetése, a tömör formai elemek és a redukált színhasználat. Ugyanakkor mindhármuk felületkezelésében megfigyelhető a rusztikus felületek, sajátos faktúrák alkalmazása, valamint – eltérő módon és mértékben – a térbeliség és a fény kölcsönhatásainak festői vizsgálata. Radosza, Somody és Tolnay képi ősformákban és egyszerű vizuális jelekben nyilvánul meg, melyek erőteljes, személyes, autonóm jellegükkel egyetemes gondolatokat, érzéseket és viszonylatokat közvetítenek, széles képzettársítási lehetőségeket nyitnak meg a nézőben.
Mindhárman jelen vannak a hazai és nemzetközi kiállításokon, alkotótelepeken és évek óta oktatnak a közép-és felsőfokú művészeti képzésben. Somody Péter a PTE Művészeti Karán a Festészet Tanszék vezetője, Radosza Attila és Tolnay Imre a győri Széchenyi Egyetem építészképzésén a vizuális művészeti alapképzés docense. A győri Napóleon-ház nagy tereiben a három képzőművész fejenként mintegy húsz, kisebb és nagyobb méretű festményét mutatja be közelmúltbeli munkásságából.