“Aby-Szabó Csaba képeiben a látványt nem a szokásos, realista megközelítésben mutatja be, hanem azon a szűrőn keresztül, melyet a világ és az élet történéseire érzékenyen reagáló, a felszín alatti titkokat kutató ember teszi. A látványból gyakran leegyszerűsített jelek lesznek. Az ilyenfajta festészethez a nézőknek is el kell gondolkodnia a látottakon…
Ezekben a festményekben az ősi népek törzsi művészetét és a magyar népművészetet is, mint szellemi forrásanyagot tanulmányozva próbálja a látványt új oldaláról bemutatni.”