Vetus Salina alapítása az 1. század közepére tehető, a
katonai tábort fennállása idején többször átépítették, több periódusa ismert
mind a palánk- mind a kőtábornak. A Duna által nagyrészt elmosott katonai tábor
maradványait 1949-50-ben tárta fel Barkóczi László, a leletek jelenleg a Magyar
Nemzeti Múzeumban vannak. A polgári településhez tartozó objektumok már több
ízben kerültek elő, nagyobb arányú feltárásokra 1997-ben és 2001-ben került
sor.
A kiállítás megrendezését indokolja, hogy az utóbbi évek
fent említett feltárásain a polgári településről annyi információ jutott
birtokunkba, mellyel az eddig ismertnél jóval teljesebb képet kaptunk a római
kori Adonyról, így a kiállításon bemutathatjuk a sokkal alaposabban feltárt
Intercisa egyik, eddig kevéssé ismert szomszéd erődítményét.
Vetus Salinát az előkerült gazdag leletanyag (terra
sigillaták, Faltenbecherek, különböző bronztárgyak, aranyozott bronz hajtű,
csontfésű, a Dolichenus-szentély isten- és állatszobrai) a katonai táborról
készült makettek valamint a feltárások során készült kinagyított rajzok és
fotók segítségével mutatjuk be. Ez utóbbiak lehetőséget adnak jelentősebb,
egykor padlófűtéssel, vízelvezető rendszerrel, más esetben fürdőmedencével
ellátott lakóházak, árokrendszerek, gödrök megismertetésére is.