Gáspár életútja a 20. század legviharosabb szakaszain ível át, amelyet háborúk, forradalmak, kormányválságok és rendszerváltások fémjeleznek. Karikatúráiban évtizedeken át egyéni módon reflektált a hazai közélet és világpolitikai visszásságaira. Rajzai olyan nagy nevű élclapokban jelentek meg, mint a Kakas Márton, a Borsszem Jankó vagy az Üstökös. Legtermékenyebb időszakában, az 1920-as évektől a Pesti Napló munkatársa volt, a rendszerváltás után pedig a Ludas Matyi rajzolója lett. Rajzai kíméletlen iróniával idézik meg az egykori hatalmasokat, Churchillt, Gömböst vagy Rákosit, szűklátókörű képviselőket és torzsalkodó minisztereket. Ahogy alakjuk, úgy visszáságaik is változatlanok napjainkig, így Gáspár rajzai alig veszítettek aktualitásukból. Gáspár látásmódja szorosan kötődött kora hagyományaihoz. A kiállításon némi ízelítőt adnak a magyar politikai karikatúra 1848-ig visszanyúló múltjából. Az úttörők, Szerelmey Miklós vagy Jankó János már olyan rajzi eszközökkel állítottak görbe tükröt a kortársak elé, amelyek mindmáig a műfaj alapjait jelentik. A tárlat Gáspár eredeti rajzai mellett válogatást ad kortársainak munkáiból és felvillantja jelenkorunk újabb törekvéseit is, utat mutatva a korszerű magyar politikai karikatúra felélesztése felé.
A kiállításra a kArton, Sólyom Istvánné, és Gyöngy Kálmán gyűjteményéből válogatták anyagokat, valamint az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetből kölcsönözték eredeti 1930-as évekbeli karikatúrákat közlő újságokat (pl. Pesti Izé, Szabad Száj).
