Jelenleg alig van a magyar képzőművészetben alkotó, aki olyan erőteljesen és érzékenyen reagálna a társadalmi-és politikai problémákra, mint Könyv Kata. Időtlen jelképei, megszokottól eltérő szimbólumképző rendszere igazi festőamazonná avatják a művészeti szcénában. Művei gyakran elhagyott terek, gyárépületek kulisszái között jelennek meg archaikus elemek, töredezett szoborrészletek monokróm szerkesztésében. Festészetének feszültsége az első látásra össze nem illő tárgyak, elemek társításából ered, mely a művésznő ösztönös igazságérzetéből táplálkozik. A kép nemcsak számára, de a befogadó szemszögéből is metaforák, lelki kivetülések felülete, mely hol pasztózus áramlásban, hol visszafogott lazúrrétegben lényegülnek át az ábrázolt témává.
Átvilágítás című kiállításán látható tárgyi metaforái, provokatív társadalomkritikai kérdései végre lerántják a leplet végtelenül önző, felelőtlen, minden és mindenki pótolható gondolkodásmódot képviselő világunkról.