Az „előőrsöt” vagy „élcsapatot” jelentő francia kifejezésnek, az avantgarde”-nak használata a múlt század ’10-es, ’20-as éveiben terjedt el. Az avantgard mozgalmak fellázadtak a hanyatló polgári társadalmak ellen, mivel regnálásuk az I. világháború borzalmaiba torkolott. Az avantgard mozgalmak változtatást kívántak nemcsak a társadalmi, hanem a művészeti életben is. Az avantgard az olaszoknál,oroszoknál a futurizmus, a németeknél az expresszionizmus, a franciáknál elsősorban a dadaizmus és a szürrealizmus révén terjedt el.
Magyarországon az irodalmi modernséget az 1908-ban alakult Nyugat jelentette. Azonban mindenki számára nyilvánvaló lett a modernség és az avantgard közötti különbség a Kassák-kör fellépésével, kiáltványaik megjelenésével 1915 táján.
A magyar avantgard költészeti indulására a legnagyobb hatással Walt Whitman, Apollinaire és az olasz futuristák elsősorban Marinetti voltak. Kiállításunkon a magyar avantgard törekvésekből mutatunk be egy válogatást a vizuális kultúra az irodalom és a mozgásművészet területeiről.
Az avantgard költők a szabadverselés mellett új versformákkal is kisérleteztek: képvers, síkvers, számvers stb. Kiállításunkon Tamkó Sirató Károly, Szabó Lőrinc, Palasovszky Ödön, Kassák Lajos, Déry Tibor, Bartalis János stb. kötetei olvashatóak. Az avantgard verseskötetek címlapjait a legkiválóbb avantgard képzőművészek tervezték: Bortnyik Sándor, Kassák Lajos, Uitz Béla stb. A magyar avantgard színjátszás néhány dokumentumát és fényképeket mutatunk be: a „Zöld szamár” egyik pantomimjéről,a „Cikk-Cakk”-estek és a „Rendkívüli Színpad” műsorfüzeteit, fotót a Munkakör előadásokról, Moholy-Nagy László jelmezterveit a Lohengrinhez stb.
