A kiállítást hétfőn 18 órakor megnyitja: Dr. Matits Ferenc művészettörténész.
A megnyitón közreműködik: Horváth Kornél, Kossuth-díjas ütőhangszeres művész.
„Úton lenni térben és időben, fejben, szívben és lélekben, a múltból a jelenen át a jövőbe. Nincs kitaposott ösvény, de Isten tudja, hogy merre kell mennem! Ebből a hitből születtek meg a képek, amelyek az én belső világom selymei, sejtelmei. Napút, fényút, selyemút.” Csurák Erzsébet
Csurák Erzsébet selyemfestő iparművész
Csurák Erzsébet Bécsben a Kronsteiiner Haus Művészeti Iskolában folytatott selyemfestés tanulmányokat. 1993 óta folyamatosan szerepel hazai és külföldi galériákban csoportos kiállításokon: Budapesten, Kőszegen, Győrben, Szentendrén, Brassóban, Silkeborgban, Arthusban. 1995-ben a Nemzetközi Művésztelep tanulmányútján vesz részt Dániában, majd egyéni kiállításokon szerepel Győrben a Mediawave Fesztiválon, majd a Zichy-palotában.
Csurák Erzsébet kiállításának címe – ”Az én selyem utam” – erőteljesen utal a női személyiségre: festett lírai-dekoratív világa a női érzékenységét idézi, de a filozofikus elgondolkodtatás problémájával is szembesíti a nézőt.
Csurák korai munkáin különös elevenséggel, sajátos értelmezésben dolgozza fel, fogalmazza újra a sámán hiedelemrendszert. Az újabb Csurák alkotások világának horizontja kitágul: saját belső világának reprezentációjában már a figurális tárgyi ábrázolások is szerepet kapnak. Csurák képi világa egyre intenzívebb, kifejezésmódja harsány, és bizonyos selymeken már jelentős dekoratív expresszivitást is megfigyelhetünk.
Csurák Erzsébet a selyemfestés technikái közül a kontúr technikát használja: a formákat és a színeket is elválasztja. A kontúroknak kiemelő és rezerváló szerepe is van, az elválasztás, mint archaizálás is működik, a kontúrossággal az iparművész a képen belül is új hatásokat is képes teremteni.
A motívumkeresésnél, a kifejezőerő megtalálásánál a műalkotások mérete is perdöntő: Csurák Erzsébet alkotásai nagyméretű selyemképek (90×90, 45x140cm), amelyekkel hatásosan képes érzékeltetni az individualista művészet kifejező erejét.
Csurák Erzsébet kiállításának címe – ”Az én selyem utam” – erőteljesen utal a női személyiségre: festett lírai-dekoratív világa a női érzékenységét idézi, de a filozofikus elgondolkodtatás problémájával is szembesíti a nézőt.
Csurák korai munkáin különös elevenséggel, sajátos értelmezésben dolgozza fel, fogalmazza újra a sámán hiedelemrendszert. Az újabb Csurák alkotások világának horizontja kitágul: saját belső világának reprezentációjában már a figurális tárgyi ábrázolások is szerepet kapnak. Csurák képi világa egyre intenzívebb, kifejezésmódja harsány, és bizonyos selymeken már jelentős dekoratív expresszivitást is megfigyelhetünk.
Csurák Erzsébet a selyemfestés technikái közül a kontúr technikát használja: a formákat és a színeket is elválasztja. A kontúroknak kiemelő és rezerváló szerepe is van, az elválasztás, mint archaizálás is működik, a kontúrossággal az iparművész a képen belül is új hatásokat is képes teremteni.
A motívumkeresésnél, a kifejezőerő megtalálásánál a műalkotások mérete is perdöntő: Csurák Erzsébet alkotásai nagyméretű selyemképek (90×90, 45x140cm), amelyekkel hatásosan képes érzékeltetni az individualista művészet kifejező erejét.