Majális című képével – a nagy franciákkal párhuzamosan – megteremtette a hazai impresszionista stílust. Ehhez a körhöz kapcsolódnak az ún. barbizoniak: Mészöly, Paál, Munkácsy. Az irányzat másik fontos csomópontja a negyed századdal későbbi nagybányai művésztelep, élén Ferenczy Károllyal. Melléjük sorakoznak fel a kisebb mesterek, illetve az impresszionizmus különböző oldalágai (Vaszary, Koszta, Rippl-Rónai, és az ún. pointilisták.)
A kiállítás külön érdekessége, hogy a korai előzményeket is bemutatja: felsorakoztatja Barabás Miklós, id. Markó Károly vagy Kovács Mihály, Ligeti Antal és Telepy Károly napsütötte tájképeit. Betekintést nyújt az ún. szolnoki festészetbe is, amely a 19. század utolsó évtizedeiben alakult ki olyan művészek ecsetje nyomán, mint Deák-Ébner Lajos, Bihari Sándor, vagy Fényes Adolf.
A KOGART három emeletén mintegy félszáz festő 136 munkája látható, több mint egy tucat közgyűjteményből és mintegy harminc magángyűjteményből válogatva. Ausztriából, Németországból és az Egyesült Államokból is érkezett néhány remekmű, közülük kiemelkedő jelentőségű az amerikai Salgó gyűjteményből kölcsönzött két kép, Munkácsy Szénarakása és Szinyei Merse Pál Anya és gyermekei I. című képe. Ez utóbbi most először látható Magyarországon.
Az impresszionizmus sodrában – a magyar festészet plein-air törekvései 1830-1920
A sajtótájékoztató időpontja: 2009. április 2., 11.00 óra.
Házigazda:
Fertőszögi Péter művészettörténész, a KOGART kuratóriumának elnöke, Szinyei Merse Anna művészettörténész, a kiállítás vezető kurátora, Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa, a korszak szakértője, Szabó László művészettörténész, a KOGART Oktatási Centrum vezetője.
A kiállítás fővédnöke: Sólyom László köztársasági elnök
