Egy elmúlt rendszer, egy elmúlt évszázad mára kultúrtörténeti áttekintések, értékelések gondolatmenetébe száműzött, óvatosan szemlézett szellemi jelensége az egykor pezsgő, izgalmas, eleven, Illyés Gyula örökölt címét többszörösen is kiérdemlő, egyre nyitottabb demokratikus műhelyként, közéleti fórumként működő Mozgó Világ.
Évekig vajúdott indulása (1975), a fiatal nemzedék kijelölt orgánumaként lassan vívta ki a felnőtté válást (1981), mindvégig „széles kapukat nyitó, dinamikus, friss” (Balassa Péter) folyóiratként működött. Egyre szélesebb társadalmi jelenségeket lefedő tematikával, nem a politikai konfrontáció tudatosságával, de a demokratikus elvek és a intellektuális igényesség szellemében, lapegészként szerkesztett folyóirat egyre irritálóbb és veszélyesebb a különalkukra berendezkedett aczéli kultúrpolitika számára. 1983-ra hosszas játszmák után végleg elfogyott a hatalom türelme – „Ilyen lapra nincs papírunk.” (Kádár János) –, a Mozgó Világ főszerkesztőjét felfüggesztik. Az elmozdításra a szerkesztőség lemondással, a lapot olvasó egyetemi diákság aláírásgyűjtő akcióval, a lap szerzői bojkottal válaszoltak. A kultúrpolitikai érdekeknek megfelelően a folyamatosság látszatát fenntartva – a Mozgó szerkesztői gárdájának tudta nélkül – új főszerkesztőt és szerkesztőségi irodát kijelölve ment tovább lap. Az „új” Mozgó.
A kiállítás a „régi” Mozgó Világot (1975–1983) mutatja be.
A tárlat egyfajta tablóként szemlézi a képzőművészet, a zene, film, az irodalom és a szociológia terén mutatott jelentős kezdeményezéseket, hangsúlyokat. A Mozgó újító, vizuálisan is erős tartalmát a lapban reprodukált műtárgyak, fotók bemutatásával, a rovatok sokszínűségét a publikált írások, szerzők felidézésével – kéziratok, levelezés, könyvek, plakátok – érzékeltetjük, de a kiállításra készült interjúkkal bekapcsoljuk a mikrotörténelem szubjektív, a szemtanúk hitelességét kiaknázó, a kor szellemi közegét felidéző emlékezetét is.
A folyóirat rendkívüli népszerűsége a Mozgó Világ klubok, estek, országjáró bemutatkozások alkalmával személyesen is érzékelhetővé vált. A közönséggel való találkozások dokumentálható nyomait, a ritkán készült fotókat, s az eseményeket akkurátusan követő – láthatatlan – ügynöki jelentéseket rendeztük egymás mellé.
A filoszlelkűek és az emlékezők számára a – szükségszerűen neveket, adatokat, évszámokat felsorakoztató – kronológia óriási kollázsként idézi meg a „régi” Mozgó Világ történetét.
Kurátor: Szilágyi Zsófia Júlia