Bábel bibliai története művészek sorát inspirálta munkára, ezek közül talán a legismertebb Id. Pieter Bruegel 1563-ban készült festménye. Kerekes Gábor legújabb nagyszabású projektjére egyaránt hatást gyakorolt az ősi történet és a flamand mester műve. A napjaink kommunikációjának egyik médiuma a heti és havi magazinok színes képi nyelve, ami gyakran idegen nyelvi ismeret hiányában is értelmezhető. Kerekes ezt a képi világot zúzza, vágja szét, hogy később egy műalkotás formájában újraépítse, újraértelmezze azt. Munkamódszere során a XX. század kubista, dadaista kollázs technikát továbbgondolja és egy aktuális, a jelen társadalmi helyzetre reflektáló új pop-art közlésformával építi meg műveit, installációit. A VILTIN Galériában megjelenő nagyszabású installációja korunk emberét szembesíti Új Bábeli törekvésével. A több részből álló, önállóan is értelmezhető művek csoportja egy nagyméretű organikus kollázs formájában a kiállítótér egészét veszi alapul, és „épített” elemeivel ki is tölti a rendelkezésre álló tér egészét. Ehhez rendelve, egyfajta párhuzamként illeszti be kiállításába a galéria feketére festett kistermében megépített, retinára ható fényinstallációját. A népünnepélyeket megidéző, mozgásérzékelők által aktivizált „én-reaktív” műve vizuális show-elemként is értelmezhető, de mint műtárgy, Budapest meghatározó társadalmi jelenségére, a közép-európai Party City státuszára is reflektál. Az így megalkotott komplex képpel Kerekes célja a folyamatosan építkező globális város és az abban elhelyezkedő lokális létünk identitásának definiálási kísérlete.