Rita Ackermann egyéni kiállítása a Ludwig Múzeum olyan hazai, illetve magyar származású alkotókat bemutató sorozatába illeszkedik, akiknek munkássága kevéssé ismert itthon. Ackermann közel húsz éve hagyta el Budapestet, és költözött New Yorkba, ahol azóta él és dolgozik. A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán eltöltött két év után ment az Egyesült Államokba, hogy a vizuális művészetek itthon szűkebben értelmezett határait és keresztreferenciáit intenzívebben élje meg. Tanulmányait a The New York Studio Schoolban folytatta. Ackermann hamar ismert figurája lett a kilencvenes évek New York-i underground művészeti közegének, melyet a Sonic Youth, Chloë Sevigny, a Bernadette Corporation, Richard Kern vagy Harmony Korine neve fémjelzett, és jellemző módon keverte, vegyítette a divat, a zene és a legkülönfélébb képzőművészeti műfajok kifejezésmódját, nyelvét, eszközrendszerét. Korai munkái – mindenekelőtt rajzok és kollázsok – kalligrafikus, poétikus, improvizációt idéző művek, és elsősorban saját közegének, valamint az ún. youth culture személyes és kollektív problémáival, szexualitással, drogokkal, hatalmi pozíciók megkérdőjelezésével, bizonytalansággal és kontemplatív sorskereséssel foglalkoznak. Az utóbbi néhány évben a művészet vagy művészettörténet belső kérdései, továbbá az amerikai és az európai festészeti hagyomány górcső alá vétele és egymásnak feszülése foglalkoztatja.
A budapesti kiállítás magja az utóbbi három évben készült, illetve a legfrissebb munkákból áll, az életmű egészéből referenciapontként kiválasztva kulcsmunkákat, illetve sorozatokat, melyek mentén Rita Ackermann művészi pályája felrajzolható. A kiállítást kísérő programok filmvetítésekkel, zenei, irodalmi, divattörténeti mementókkal fogják közelebb hozni azt a korszellemet, amely a nyolcvanas-kilencvenes években meghatározta, illetve ma alakítja a New Yorkban élő művész pályáját.
