Minden egyre rosszabb lesz.
Minden egyre jobb lesz.
Minden egyre jobban rosszabb lesz.
Minden egyre rosszabbul jobb lesz.
(SZAF – Szájjal és aggyal festők világszövetsége)
A szájjal és aggyal festők leginkább nem festenek. Leginkább agyalnak és beszélnek a művészetről. Önmaga paródiájába fordítják, nevetségessé teszik a semmitmondó tendenciákat, új lehetőségeket tárnak fel a kiüresedett, szépelgő festőiség helyett, ötleteket, terveket dolgoznak ki egy izgalmasabb, őszintébb, nyitottabb, szabadabb festészet (művészet) jegyében.
Csak az tudja igazán felmérni azt, hogy mit jelent a nyilvános gondolkodás és a szociális segély függetlensége, aki maga is gondolkozik, hiszen ez jelenti az élet és a személyes szabadság feltételét.
A SZAF – két állandó tagja: Fischer Judit (1981) és Mécs Miklós (1981) művészetükkel a szcéna társadalomkritikus vonalát képviselik. Globalizációkritikájukkal a fogyasztói kultúrát veszik célba. Személyes történeteiken keresztül érzékenyen mutatják be a legközvetlenebb életvilágunkba történő negatív változásokat és az ökológiai felelősség fontosságát.
A MODEM belső kertjébe készített Zárt kert projekt installációjának fő „alkotóelemei” a mértéktelen és kritikátlan fogyasztást jelképező bevásárlókocsik és az egyre fogyatkozó zöld környezetet eluraló nagyvárosi szennyhez alkalmazkodó galambok.
