A fekete színnek a kortárs magyar képzőművészetben betöltött helyét teszi színelméleti vizsgálat tárgyává a kiállítás, a Várfok állandó művészkörének alkotásain keresztül.
A fekete sok minden lehet: szín, entitás, a kollektív tudatalatti részét képező, gazdag szimbolikával telítődött esztétikai jelenség. A legősibb szín, amely az emberiség történetének kezdete óta rengeteg negatív és pozitív jelentéssel telítődött, évezredek sora óta rárakódott tartalmakat és asszociációkat hordoz.
A világ alfája, a fénysugarakat elnyelő eredendő sötétség, ugyanakkor egyben a termékeny alap is, amelyben kibontakozhat a fény és az élet.
Kifejezője a Gonosz démoni birodalmának, az éjszakával az álmok, félelmek és lidércek hozója, nem beszélve a halál, a fájdalom és gyász sötétségéről. Ezzel ellentétben azonban az alázat, egyszerűség, nemesség és elegancia reprezentánsa is, a tér és idő univerzális kitágításának, vagy épp a hiány kifejezésének eszköze.
Kiállító művészek: franyo AATOTH, CZIGÁNY Ákos, GILOT, Françoise, GYŐRFFY László, HERMAN Levente, JOVANOVICS Tamás, El KAZOVSZKIJ, KESERÜ Károly, MISETICS Mátyás, MULASICS László, NEMES Anna, ROZSDA Endre, SZIRTES János, UJHÁZI Péter, VÁRADY Róbert.
