Három Hollandiához szorosan kötődő képzőművész munkáit mutatja be a TRAPÉZ magyarul Vaköltés című legújabb csoportos kiállítása. A kiállítás művei olyan jelenségekre koncentrálnak, mint az egyensúly, olyan művészeti technikákban gondolkodnak, mint a fotókollázs vagy az assemblage és olyan irányzatokkal kacérkodnak, mint az efemer művészet.
A kiállítás válogatása során egyik mű vezetett a másikhoz. Jay Tan In the Future című objektje a felfüggesztett elemei finom egyensúlyán alapuló absztrakt szobor, mely Alexander Calder mobiljai után készült szabadon. A szobrászat konzervatív formai logikájába és fogalmai közé, mely a mozdulatlanságon, a merevségen alapszik, Jay olyan kiszámíthatatlan esztétikai faktorokat integrál, mint a mozgás és a változás. A művész egyúttal immaterializálja is a művészeti tárgyat azáltal, hogy olyan anyagokat épít be a művébe, amelyek elbomlanak és egy idő után el is veszítik kezdeti alakjukat. Jay Tan műve állandó mozgásban van, nemcsak a felfüggesztéseken alapuló szerkezete miatt, hanem azért is, mert a mű élő anyagaiban állandó érési és bomlási folyamatok zajlanak le. A rögzítés nélküli tárgy feszültsége éppen ebben áll: a kényes egyensúlyi helyzet egy kiszámíthatatlan folyamaton áll vagy bukik.
Ugyanezt a típusú balanszírozást és a megzabolázhatatlan anyag mozgását választotta Klenyánszki Csilla legújabb fotóinak fő témájául. Klenyánszki rögzítés nélküli felépítményeit a fotó médiumán keresztül merevíti bele az időbe. A kiállításon bemutatásra kerülő három kép egy nagyobb sorozat része, amelyet a művész szöuli rezidencia programja alatt kezdett el, de korábbi Good Luck című sorozatához is szervesen kapcsolódik. A kutatás központi témája a folyadék, annak mozgása és tárolóeszközeinek transzformálása, illetve az azzal való játék. Klenyánszki új sorozatában megpróbálja megváltoztatni a folyadékok mozgását, illetve a tárolóeszközök szerepét, és létrehoz egy új egyensúlyt, egy új típusú kapcsolatot a kettő között, amihez önmaga alkotói módszereihez hűen különböző egyszerű technikákat és médiát használ fel.
Klenyánszkihoz hasonlóan a kézzel épített kép, a barkács-megközelítés és a kortárs fotókollázs ma oly népszerű műfajával kísérletezik Femke Dekkers is. Dekkers szobrászati kompozícióival az emberi szem megtévesztését tűzte ki célul maga elé, fotóin a tökéletes egyensúlyt keresi a véletlenszerű és a megtervezett szituációk között. A művész hétköznapi, egyszerű anyagokat használ a zsírkrétától a tapétán át egészen a kartondobozokig azért, hogy megépítse azokat a díszleteket, amelyek eredményei például a Painted Picture című sorozatában láthatóak, és amelyeken a mélység és a percepció illuzionista játékának áldozataivá válunk.
Femke Dekkers (NL, 1980) Bredaban él és dolgozik, ahol Hertzogenbosch mellett tanulmányait is folytatta. 2012-be elnyerte a Mondrian Fund támogatását. 2014-ben pedig nagy sikerrel szerepelt az Unseen ArtFairen.
Klenyánszki Csilla (HU, 1985) Magyarországon született és nőtt fel, jelenleg Rottardamban él és dolgozik. Csilla a Willem de Kooning Akadémia fotó szakán tanult. 2014-ben kiállított az ACC Galerie csoportos kiállításán Weimarban többek között Josep Beuysszal és Sam Taylor-Johnsonnal együtt. Gyakran dolgozik olyan nemzetközi fotómagazinokkal, mint az IGNANT (2014), a The Room (2013), a The Point (2014) vagy a Der Greif (2013).
Jay Tan (UK, 1982) 2008 óta leginkább Hollandiában él és dolgozik. A Middlesex Egyetemen tanult, a Piet Zwart Intézet képzőművészeti programján diplomázott 2010-ben. Ugyanebben az évben beválogatták a Bosch Young Talent Showba. 2013-ben CoCA díjat kapott Amira Gad kurátor ajánlására, így tavaly a Witte de With Center for Contemporary Artban mint CoCA díjasnak volt önálló kiállítása. Nemrég a londoni Holly Bush Gardens csoportos kiállításán vett részt és kiállított a Rennes-i Biennálén. Jelenleg a Rijks Akadámián tanul Amszterdamban.