Bornemisza Rozi: „A könyv
– sokaknak – csak nyomtatott betűk unalmas halmaza. Bornemisza Rozi
munkáiban ez a szó már egész más értelmet nyert. Talán nincs is olyan tárgy,
mely a könyvhöz volna fogható. Szeretjük kézbe venni, forgatni, lapozni,
szagolgatni és persze olvasni. Vannak azonban olyan könyvek, amelyek leginkább
nézegetni valók… Bornemisza Rozi tipográfus, aki művészkönyveket készít. Ez egy
kicsit más, mint a hagyományos könyvtervezés: többnyire csak egy-egy példányt
tervez, s munkái inkább könyvplasztikák, műtárgyak. Bornemisza Rozi a Magyar
Művészkönyvalkotók Társaságának tagja. 1997-ben a Palme házban, 2001-ben a
Műcsarnok iparművészeti kiállításán, az Országos Papírművészeti kiállításon,
majd 2002-ben a Nádor és a Duna Galériában rendezett kamarakiállításokon
szerepelt. 2003-ban Békéscsabán és Miskolcon a grafikai biennálékon, majd
Londonban az Artist1 Book Fair-en szerepelt sikerrel. 1999-ben a PrintExpon Print and Publishing
díjat kapott. Reméljük a szép könyvet szeretők örömüket lelik bemutatásában, és
szívesen fogadják a könyv ünnepe alkalmából Bornemisza Rozi könyveit.” – Maczó
Péter tervezőgrafikus.
Pataki Tibor: „Pataki
Tibor könyvei a rejtett dimenziót mutatják meg merőben szokatlan nézőpontból,
elmetszett könyvek formájában. Festményei, a falon elhelyezett könyv-képei semmi
esetre sem színes dekorációk, inkább elgondolkodtató meditációs objektumok.
Mondhatjuk, egyfajta iróniát, kultúra-kritikát is hordozhatnának.
A festmények
legszembeszökőbb jellegzetessége – a könyv fétissé emelésén felül – mégis az
esztétikai dimenziójuk. Egy könyvtervező látomásai, ahol a könyvek metszetei
ábrázolandó szépséget hordoznak, olyan törvényszerűségeket mutatnak, mint a
mezők és a megművelt földparcellák hálózata a légifelvételeken. Képzeletbeli
tájak, melyek emlékeztetnek az egykor látottakra, de valóságban nem megnézhetőek,
ahogy a könyv metszetét sem láthatjuk. Az elmetszett lapok egymáshoz való
viszonya, a könyvszedési metódus, a kolumnák, a betűk foltjai eddig nem ismert,
harmonikus látványt nyújtanak. Ezen túl azonban metafizikai tartalmuk mély
jelentéseket hordoz. Oldalak, melyeket nem lapozhatunk, betűsorok képei, melyek
nem állnak össze szavakká, mondatokká, jelentés, melyhez nem juthatunk
közelebb. Az olvashatatlan könyv, a megfejthetetlen élet, a megismerés
korlátai. Kétségtelenül hordoz egyfajta át-spiritualizálási gesztust a könyv
metszetének, anyagi megjelenésének egyéb módon meg nem ismerhető, rejtett
részleteinek ábrázolása: annak megmutatása, ami a művész feltáró munkája nélkül
nem mutatkozik meg láthatóan, és mégis létezik.” – Muladi Brigitta
művészettörténész.
