Claude Bernard, a mai napig Párizs egyik legnagyobb műkereskedője, egyik legnevesebb, legszínvonalasabb galériájának tulajdonosa, aki évtizedeken keresztül volt Csernus Tibor festőművész műkereskedője.
Ebből a gyűjteményből magyarországi magángyűjteményekbe került, és onnan érkező Csernus Tibor alkotások többségét az amerikai és francia közönség után, több évtizedes távollét után most a magyar közönség is láthatja a Forrás Galériában.
Szabó Ákos a ’60-as években Franciaországban telepedett le. Igazi kultúrtörténeti pillanatnak lehetünk tanúi, amikor több évtizedes távollét után, a Forrás Galéria hívására először nyílik meg önálló kiállítása Magyarországon, Budapesten. Sajnos régi barátja, pályatársa már nem élhette meg a közös kiállításukat.
1959-60 között Csernus Tibor, Kóka Ferenc, Gyémánt László, Lakner László és Méhes László társaságában Szabó Ákos részese a szürnaturalizmus, később mágikus realizmus címkéjével jelölt mozgalom spontán születésének, melyet 1972-ben , Sándorfi Istvánt beleértve, Jean Clair, a tőle megszokott éleslátással Budapesti Iskola néven illesztett be a XX. századi európai művészet történetébe. Ebből a mozgalomból, sok évtized után, utolsóként tér haza a nagy nemzetközi sikereket elért idős mester. Szabó Ákos, főiskolai társa Lakner László révén ismerkedett meg a nála egy évtizeddel idősebb, szintén egykor Bernáth tanítvánnyal, Csernus Tiborral, aki akkor egy évi
franciaországi tanulmányút után tért haza. Az addig ismeretlen információkat, a természetelvű festészetet alapul vevő megújulást a kiváló technikai készséggel megáldott Bernáth
tanítványok egyaránt alkalmazták alkotásaikon.
A megszokott táj- vagy enteriörképeken a figurák sokasága, a zsúfolt kompozíciók új képi megjelenést hoztak létre.
Szabó Ákos franciaországi tartózkodása alatt, a ’60-as évektől a realizmus és a misztikus világ határmezsgyéjén mozogva, hiperrealista részletességgel ábrázolta saját, különleges
világát, bonyolult kompozícióit.