A patológia az orvostudománynak egy
fiatal és rendkívül dinamikusan fejlődő ága. Olyan tudomány, amely összeköti az
elméletet a gyakorlattal, és egyre inkább közvetlenül befolyásolja az orvosi
gyakorlatot is.
Talán éppen azért,
mert mindig a háttérben működött, a köztudatban rengeteg tévhit kapcsolódik
hozzá, gyakran csak a kórtan alapját képező kórbonctannal, az anatomia
pathologicával kapcsolják össze. A kórbonctan a boncolások során, a különböző
szervekben szabad szemmel is látható, betegségek következtében jelentkező alaki
változásokat figyeli meg. De a betegségek hatására a különböző szervek
szöveteiben, sejtjeiben olyan elváltozások is megjelennek, melyeket szabad
szemmel nem láthatunk; ezeket a mikroszkopikus változásokat a kórtan másik ága,
a histologia pathologica vizsgálja.
A mikroszkóp
felfedezése, majd elterjedése új dimenziókat nyitott meg a kóros folyamatok
vizsgálatában. Bichat (1771-1802), valamint Virchow (1821-1902) munkássága
szolgáltatta a histologia pathologica különböző ágainak meggyökeresedését a
tudományos kutatásban.
A kórtanban az
1930-as években történtek máig ható változások. A technikai fejlődés nyitott
meg új utakat a patológia számára és ez magával hozta módszereinek bővülését
is. Az elektronmikroszkópot 1931-ben fejlesztette ki a német Ernst Ruska (1906-1988). Az
elektronmikroszkóp lehetővé tette, hogy a patológiai kutatások tárgya is
bővüljön; a tetemek, holt sejtek és szövetek vizsgálata mellett, a kutatás az
élő sejtek felé fordulhatott; ma már a patológusok munkája közvetlenül és sikeresen
befolyásolja a diagnosztikai és prognosztikai eredményeket.
A kiállítás egyik
célja, hogy a patológia történetének hiteles, a tévhiteket eloszlató képét
tárja a látogatók elé és hogy ráirányítsa a figyelmet azokra az életutakra, olyan
egyéniségekre, mint amilyen Arányi
Lajos (1812-1887), a patológia hazai megteremtője is volt, aki olyan elkötelezett művelője volt szakmájának, hogy
munkásságának kezdetén a maga pénzén bérelt bonctermet és laboratóriumot.
Célunk az is, hogy a
kórtan mai jelentőségét is kidomborítsuk és reflektáljunk – hacsak szűk keretek
között is – fejlődésének új irányaira.
Múzeumpedagógiai
célkitűzésünk, hogy a fiatalok számára még nyilvánvalóbbá váljon: a betegségek
változásokat, sokszor visszafordíthatatlan folyamatokat indítnak el
szervezetünkben. Ezért a játékos információbővítési lehetőségek mellett nagy
teret szentelünk a szenvedélybetegségek patológiájának; közülük is a dohányzás
patológiáját kidomborítva.
