Megnyitó: 2014. szeptember 12. 17:00
Grosschmid Erik pályája a kecskeméti Ciróka Bábszínházból indult. 1997 óta több mint 50 bábszínházi produkciót tervezett, s az ország szinte valamennyi bábszínházában dolgozott. Az utóbbi években nagyszínházi tervezőként is bemutatkozott, legutóbb a tatabányai Jászai Mari Színházban. A mai magyar bábművészet meghatározó alakjává azonban nem csak munkáinak mennyisége, hanem elsősorban azok minősége teszi.
Egy interjúban így vall indulásáról és munkájáról:
– Számtalan kezdeti vargabetű után – egy véletlen folytán – kerültem a bábszínház közelébe. Azóta sem bántam meg, sőt a képességeimnek és tehetségemnek szinte tökéletesen megfelelő munkát találtam meg benne. A velünk született képességeink, tehetségünk szerencsés esetben találkoznak az élet azon területeivel, melyben a legjobban kamatoztathatjuk tudásunkat. A helyzetet felismerni sem könnyű, nem hogy élni vele. Tudni kell kívánni magunknak célt, hogy legyen sikerélményünk, de az élet adta lehetőségeket se hagyjuk veszni. A szerencsét felkészülten kell várni…
A tatabányai kiállításon munkásságának legfontosabb bábjait és díszleteit, valamint azok terveit és plakátjait állítja ki. Néhányat emelünk ki ezekből: Ciróka Bábszínház: Hófehérke, Gepetto és bábuja; Vojtina Bábszínház: A császár új ruhája, János vitéz, Mutatványos vitézek; Vaskakas Bábszínház: Brémai muzsikosok; Mesebolt Bábszínház: Minden egér szereti a sajtot; Budapest Bábszínház: Csizmás kandúr, Vadhattyúk, Túl a Maszat hegyen; Napsugár Bábszínház: Ármányos puncspancs; Kövér Béla Bábszínház: Szaszuni Dávid lakomája, Öt kis kínai; Bóbita Bábszínház: A kis hableány;
– A jelen bábművészének elsősorban a mának kell játszania és a jövőbe kell tekintenie. Ez azt jelenti, hogy akár tetszik, akár nem, mi manapság ugyanúgy írjuk a bábtörténetet, mint az ezer évvel ezelőtti kínai árnybábosok, vagy a múlt századi Arc-en-Ciel alkotócsoport. Aki színházat csinál, a már történelemmé vált tapasztalatokra és hagyományokra építve próbálja az új és aktuális utakat megkeresni, hogy a mai színház a mai emberhez szóljon. – fogalmazta meg a vele készített interjúban a mai bábszínházak feladatát a művész, aki szülővárosába tért vissza e bemutatóval.