TIBOR Zsolt a rajz intellektuális terét fizikai, mediális értelemben is kiterjesztette az elmúlt tíz év során. Korábbi papírmunkáit falrajzzal, vetítéssel kombinálta, majd 2010 körül alkotásai objektek és installációk formájában öltöttek háromdimenziós testet. Míg térkompozícióinak döntő többségét egynézetűség jellemezi, az etil rakéta esetében a körbejárhatóság is az installatív gondolkodás szervező elvévé vált.
Az etil rakéta médiuma a galéria tere, amelyet a rakéta, a csúszda, a famodul, valamint egy különálló rajz négyes egysége rendez szabad asszociációk irányított terévé. Az elemek közötti viszonyokat a TIBOR alkotói gyakorlatának olyan központi fogalmai határozzák meg, mint a dekonstrukció, a homogenitás és a modularitás.
A művész személyes elemekből építkező motívumrendszerének önreferenciális jellege, a műfaji és formai határokon átlépve, egy egységes fogalmi keretet alkot.
TIBOR Zsolt (1973, Budapest; Bécsben él és dolgozik) generációjának egyik legmeghatározóbb, nemzetközileg is elismert magyar alkotója. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő szakán szerzett diplomát (2002).
Számos csoportos kiállítás mellett a budapesti Trafó Galéria és VILTIN Galéria, valamint a bécsi Lukas Feichtner Galéria rendezett önálló kiállítást munkáiból. 2016-ban többek között a SYNTAX, valamint a FUTURA meghívott rezidenseként szerepelt egyéni kiállítással Lisszabonban és Prágában. Korábban a Krinzinger Projekte (Bécs), illetve a HIAP (Helsikni) rezidens programjában is részt vett.
A STRABAG Nemzetközi Művészeti Díj (2009), valamint az Esterházy Művészeti Díj (2015) elismerése mellett korábban a Derkovits-ösztöndíjban, illetve Herczeg Klára-díjban is részesült; művei számos magángyűjtemény mellett a LUDWIG MÚZEUM – Kortárs Művészeti Múzeum Budapest, a Magyar Nemzeti Galéria, a Spanyol Kortárs Grafikai Múzeum, valamint a New York-i Carousel Collection gyűjteményében is megtalálhatóak.